Kelet-Európa országainak légi közlekedése

Tartalom

Bevezetés 9
I. A VISEGRÁDI ORSZÁGOK LÉGI KÖZLEKEDÉSE
1. Lengyelország légi közlekedése 14
1.1 A légi közlekedés kialakulása, a LOT alapítása és fejlődése a rendszerváltásig 14
1.2. A nemzeti légitársaság, a LOT helyzete és hálózata rendszerváltás óta 17
1.2.1. A repülőgép-állomány (flotta) 17
1.2.2. Tulajdonviszonyok - nemzetközi légiszövetségi kapcsolatok 18
1.2.3. A LOT nemzetközi légi hálózata 20
1.2.4. Társasági forgalom - gazdasági eredmény 22
1.3. Leánytársaságok és más kisebb hagyományos társaságok 25
1.4. A lengyelországi légi közlekedési piacon jelenlevő diszkont légitársaságok 25
15. Repülőterek 31
1.5.1. Történelmi visszatekintés - az 1970/1980-as évek legjelentősebb repülőterei 31
1.5.2. A repülőtér-állomány mai műszaki jellemzői 32
1.5.3. Lengyelország repülőtéri forgalma 36
1.5.4. A jelentősebb repülőterek főbb jellemzői 43
1.5.4.1. A varsói repülőtér 43
1.5.4.2. A fontosabb vidéki repülőterek 46
1.5.5. A vidéki repülőterek belföldi hálózati kapcsolatai 56
1.6. Lengyelország légi hálózata 56
2. A Cseh Köztársaság légi közlekedése 58
2.1. A légi közlekedés kialakulása és fejlődése a rendszerváltásig, Csehszlovákia kettéválásáig 58
2.2. A légi közlekedés szervezetében és infrastruktúrájában bekövetkezett változások a rendszerváltás, illetve Csehszlovákia kettéválása után a Cseh Köztársaságban 61
2.2.1. Légitársaságok 61
2.2.1.1. A vezető légitársaság, a ÖSA 61
2.2.1.2. Egyéb csehországi légitársaságok 71
2.2.1.3. A külföldi (diszkont) légitársaságok szerepe a csehországi
légi forgalomban 73
2.2.2. Repülőterek 74
2.2.2.1. A repülőtér állomány 74
2.2.2.2. A jelentősebb közforgalmú repülőterek 77
2.2.3. A Cseh Köztársaság (légitársaságok, más intézmények, magánszemélyek) légi j ármű állománya ; 83
2.2.4. Az ország légi forgalma és környezeti hatása 87
3. Szlovákia légi közlekedése 92
3.1. Az önálló szlovák légi közlekedés megteremtése 92
3.2. Légitársaságok
3.2.1. A hagyományos légitársaságok az 1990-es években 93
3.2.2. A Slovak Airlines nemzeti légitársaság helyzetének alakulása 2005-ig 95
3.2.3. A diszkont légitársaságok meghatározó szerepe Szlovákia nemzetközi légi közlekedésében és a pozsonyi repülőtér forgalmában a XXI. század elején 97
3.3. Repülőterek 102
3.3.1. Szlovákia repülőtér állománya 102
3.3.2. A pozsonyi repülőtér és viszonya a bécsi repülőtérhez 103
3.3.2.1. A Pozsony-Bécs városrégió 106
3.3.2.2. Kiegészítő, vagy alárendelt szerep, feladatmegosztás vagy
integráció? 106
3.3.2.3. Az együttműködő repülőterek közötti földi közlekedési
kapcsolat (A vasúti összeköttetés lehetséges változatai) 109
3.3.3. A közforgalmú légi közlekedésbe bevont néhány vidéki repülőtér 112
II. A BALKÁN LÉGI KÖZLEKEDÉSE
1. Domborzati okok miatti rászorultság - embrionális állapotban levő légi
közlekedés a második világháború előtt 115
2. A szovjet politika részleges érvényesülése a 13. világháborútól a
rendszerváltásig 116
2.1. A vegyes tulajdonú, majd nemzeti légitársaságok létrejötte a moszkovita
országokban és a részben nyugati mintákat követő jugoszláv légi közlekedési szektor 116
2.2. Erősen dotált, fejlett belföldi közhasználatú légi közlekedés 121
2.3. A politikai orientáció által befolyásolt nemzetközi hálózatok, a lassan
korszerűsödő légitársaságok által nyújtott Európán belüli és interkontinentális szolgáltatások 123
2.4. A balkáni szocialista országok egymásközti légi forgalma 129
3. A rendszerváltás és Jugoszlávia szétesése utáni változások 131
4. Az egyes országok légi közlekedésének főbb jellemzői j 35
4.1. Szlovénia légi közlekedése 135
4.2. Horvátország légi közlekedése 137
4.3. Bosznia-Hercegovina légi közlekedése 149
4.4. Szerbia és Montenegró 153
4.5. Macedónia légi közlekedése 159
4.6. Albánia légi közlekedése 161
4.7. Bulgária légi közlekedése 164
4.8. Románia légi közlekedése 177
III. A BALTI ORSZÁGOK LÉGI KÖZLEKEDÉSE
1. Az önállósulás kihívásai 193
2. Légi társaságok alapítása 193
3. A repülőtér állomány 195
4. Az országok légi forgalma és a forgalmi területi kapcsolatok 205
5. Észtország légi közlekedése 208
6. Lettország légi közlekedése 213
7. Litvánia légi közlekedése 224
IV. A FÜGGETLEN ÁLLAMOK KÖZÖSSÉGÉNEK LÉGI KÖZLEKEDÉSE
1. Az egykori Szovjetunió légi közlekedésének általános jellemzői - az Aeroflot
monopolhelyzetben 235
1.1. A belföldi légi hálózat kialakulása a motoros repülőgépek korában 237
1.2. A jetek alkalmazásának következményei a hálózatban 240
2. A Szovjetunió szétesése, az Aeroflot monopolhelyzetének megszűnése, az
elaprózott szolgáltatói szerkezet létrejötte az utódállamokban. A belföldi
személyközlekedés, valamint a légi áruszállítás drasztikus visszaesése 248
3. Oroszország légi közlekedése 249
3.1. Az orosz légitársaságok 251
3.1.1. „Első a nem egyenlők közül" - a megkisebbedett Aeroflot 251
3.1.2. Az orosz légitársaságok típusai. Diszkonttársaságok Oroszországban 255
3.1.3. Kisebb orosz légitársaságok 265
3.1.4. Az orosz légiáru-szállító társaságok 265
3.2. Oroszország és a többi FÁK-ország repülőgép állományának megújulási
problémái 273
3.2.1. Az oroszországi repülőgépállomány és légijármű-gyártás
az 1990-es évek első felében 273
3.2.2. A flották korszerűsítése az 1990-es évek második felétől 276
3.2.3. A regionális légi közlekedés korszerű légi járműveinek teljes
hiánya - kísérletek a hazai gyártásra 283
3.3. Oroszország repülőterei 284
3.3.1. Repülőterek a Szovjetunióban 284
3.3.2. Oroszország repülőtér-állományának főbb jellemzői századunk elején 287
3.3.3. Kelet-Európa legnagyobb repülőtér-együttese, Moszkva 291
3.3.3.1. A legutóbbi időkig legforgalmasabb, Seremetyevo mint
a nemzetközi személyforgalom fő repülőtere 293
3.3.3.2. Az élre törő moszkvai repülőtér, Domogyedovo a cargoforgalom központja 300
3.3.3.3. A páratlan fejlesztés előtt álló (?) Vnukovo 303
3.3.3.4. A nagy múltú, de stagnáló Bikovo 305
3.3.3.5. Moszkva teljes légi forgalmi kapcsolatrendszerének alakulása 305
3.3.4. A legjelentősebb „vidéki" repülőterek Oroszországban 312
3.3.4.1. Az európai országrész néhány nagyobb repülőtere 314
3.3.4.2. Szibéria repülőterei 322
3.3.4.3. Az orosz Távol-Kelet repülőterei 325
3.3.5. A vidéki repülőterek fejlesztése 327
3.4. Oroszország légi forgalma 328
3.4.1. Az utas- és cargoszállítás volumenének és teljesítményének alakulása
a Szovjetunió felbomlása óta 328
3.4.2. A nemzetközi légi forgalom hálózata 333
3.4.2.1. A nemzetközi forgalom irányok szerinti alakulása az önállóvá válás után 335
3.4.2.2. A nemzetközi légi forgalom területi szerkezete a XXI. sz. elején 340
3.4.3. A belföldi légi forgalom hálózata 343
3.4.4. Az északi ritkán lakott területek légi közlekedési kiszolgálásának
új keletű problémái - az Arhangelszki régió példáján 343
3.4.4.1. Az Arhangelszki régió légi közlekedési kiszolgálásának változása 346
3.4.4.2. A térség légitársaságainak tevékenysége, az új légi
közlekedési hálózat századunk elején 348
4. Ukrajna légi közlekedése 353
4.1. A légi közlekedés viszonylatszerkezetével szembeni elvárások 1991 után 353
4.2. Légitársaságok 354
4.2.1. Fúziós elképzelések - légi politika - tulajdonviszonyok 354
4.2.2. A legnagyobb ukrán légitársaság és szolgáltatási hálózata 356
4.3. Repülőterek 360
4.3.1. A repülőtér-állomány általános jellemzői 360
4.3.2. A főváros nemzetközi repülőtere, Boriszpol 366
4.3.3. A legjelentősebb vidéki nagyvárosi repülőterek 368
4.4. A légi forgalom alakulása 372
5. Belarusz légi közlekedése 373
5.1. Repülőterek 373
5.2. A Belavia légitársaság és a légi forgalom 377
6. Moldávia légi közlekedése 377
Felhasznált irodalom 381

Témakörök