Kelekótya város

Előszó

Aki a térképen keresi Chelmet, csupán egyet fog találni, pedig három van belőle.
Az első az atlaszokban, térképeken is megtalálható Chelm, egy iparváros Kelet-Lengyelországban, Lublin vonzáskörzetében. a város törtéente az 1200-as évekig nyúlik vissza, a múltját gazdag gyűjteményű múzeum, műemlékké lett templomok, kolostorok, díszes katedrális őrzik. Fontos kereskedő utak csopópontján fekszik, ennek köszönhette egykor jelentőségét. Értékes hűbérbirtokként számtalanszor cserélt gazdát a viharos századok folyamán. Egymássla vetélkedő, vagy a függetlenségért satázó nemes urak harcainak színtere volt, hol a lengyel királyság, hol a cári birodalom fennhatósága alatt.
A második Chelm nem létezik többé. Ez volt a város zsidó közössége, és az otthonukul szolgáló városrész, amelynek első írásos emlékei a 15. századból datálódnak. A stetl, amely már az első, 1442-es feljegyzések idején negyven házból állt. Ahol virágzó hitélet folyt; ahol Elijah rabbi, a legenda szerint, a prágai Lőw rabbit száz évvel megelőzve alkotta meg az első gólemet. Amely a kelet-európai zsidó vallásos szellemi élet egyik központjaként messze földön híres iskolákkal, jesivával, rabbiképzővel dicsekedhetett; s amelynek a második vilgáháború előtti utolsó népszámlálsá adatai szerint tizenötezer lakója volt. A nagynémet birodalom őket is megsemmisítésre ítélte. A holokausztot 15-en élték túl. Az egykori életüknek, a házaiknak, templomaiknak, iskoláiknak nyoma sem maradt.
A harmadik Chelm a valóságban sohasem létezett, így lehet élő, sőt halhatatlan... Vissza