Előszó | 9 |
Az írás jelentősége | 10 |
Az írás előzményei | |
A tulajdonjegy | |
A rováspálca | |
A hírvivő bot | |
A csomójelek | |
A kagylófűzérek | |
A barlangrajzok | |
A Mas d'Azil-i kavicsok | |
A fejlődés útja a képírástól a betűig | 22 |
A képírás (piktográfia) | |
Téli Krónika | |
A kohau rongo-rongo | |
A fogalomírás (ideográfia) | |
A szó- és szótagírás | |
A betűírás | |
Az ékírás | 28 |
Népek a Tigris és az Eufrátesz között | |
A sumérok írása | |
Agyagtáblák, pecséthengerek, sztélék | |
Grotefend és Rawlinson | |
És megindultak az ásatások | |
Az egyiptomi hieroglif írás | 36 |
Állam a Nílus völgyében | |
Művészet és írás a fáraók idején | |
A rosette-i kő | |
Champollion megfejti a hieroglif írást | |
Hieroglif jelek, hieratikus és démotikus írás | |
A papírusztekercs | |
A pergamen első alkalmazása | |
A hettiták kétféle írása | 48 |
Híd Ázsia és Délkelet-Európa között | |
Felfedeznek egy népet | |
A hettita hieroglif jelek rejtélye | |
A krétai írások | 52 |
Ásatások Kréta szigetén | |
Az írásos emlékek megfejtésének akadályai | |
Új módszerek a láthatáron | |
A 88 szótagjel | |
Az aztékok és a maják írása | 57 |
A spanyolok meghódítják Mexikót | |
A mexikói indián kultúra pusztulása | |
Vallanak a fennmaradt kódexek | |
A kínai írás | 63 |
A Sang-Jin korszak története - jóscsontokon | |
Az írás mint a kultúra egységének záloga | |
Feltalálják a papírt | |
A legrégibb nyomtatott könyv | |
Az írásreform kérdése | |
A kínai írás a szomszéd népeknél | |
A japán írás | 72 |
Európa és Japán kapcsolatai | |
A japán írás kialakulása | |
A hiragana és a katakana | |
A Toshiba-írógép | |
Az első betűírások | 80 |
A gerezi naptár betűi | |
A kvadráta kialakulása | |
Az arab írások | 90 |
A Koránt a kufi betűivel írták | |
A naszkhi kiszorítja a kufit | |
Az írás mint díszítő motívum | |
A perzsa és a török írás | |
A papír világhódító útja | |
A görög írás | 98 |
Két virágkor | |
A görögök átveszik a föníciai ábécét | |
A dór és az ión alfabétum | |
A cserépszavazás írástörténeti jelentősége | |
A latin betű és fejlődése | 106 |
Róma és a görög műveltség | |
A latin betű eredete | |
A római kapitális és származékai | |
A karoling minuszkula | |
A gót betű | |
A humanista írás | |
Viasztábla, tekercs, kódex | |
A latin betű térhódítása | |
A germán rúnák | 126 |
Szétfoszlott legendák | |
Hrabanus Maurus feljegyzi a futharkot | |
A glagolita és a cirill írás | 128 |
Konstantin szláv ábécét szerkeszt | |
A cseh, lengyel, horvát írásbeliség, és a glagolita írás | |
A cirill írás | |
I. Péter cár írásreformja | |
A románok cirill betűs írása, és áttérésük a latin betűre | |
A magyarság írása | 136 |
A székely rovásírás | |
A nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratai | |
Latin betűs írásunk kialakulása | |
Az antikva és a fraktúr versenye | |
A fraktúr betű | |
Az antikva további sorsa | |
A magyar nyomdászat betűi | |
Az írás jövője | 157 |
Irodalom | 159 |