Fejezetek a korszerű analitikai kémiából

Tartalom

Bevezetés. Analitikai kémia, kémiai analízis 11
1. Sav-bázis (protolilikus) egyensúlyok 15
1.1. Protolitikus egyensúlyok sav- és bázisoldatokban, megoszlási diagramok 15
1.1.1. Egyértékű gyenge savak és bázisok 15
1.1.2. Két- és többértékű gyenge savak és bázisok 17
1.2. Sav- és bázisoldatok pH-jának a kiszámítása 19
1.2.1. A pH műveleti definíciója 19
1.2.2. Egybázisú erős savak pH-ja 21
1.2.3. Egybázisú gyenge savak pH-ja 23
1.2.3.1. Algebrai módszer 23
1.2.3.2. Grafikus módszer 25
1.2.4. Egyértékű gyenge bázisok pH-ja 28
1.2.5. Több bázisú savak pH-ja 29
1.3. Protolitikus egyensúlyok sóoldatokban, hidrolízis 32
1.3.1. Erős savak gyenge bázisokkal képezett sóinak hidrolízise 32
1.3.2. Gyenge savak erős bázisokkal képezett sóinak hidrolízise 36
1.3.3. Gyenge savak savanyú sóinak hidrolízise 38
1.3.4. Gyenge savak gyenge bázisokkal képezett sóinak hidrolízise 41
1.4. Protolitikus egyensúlyok sav + só, illetve bázis + só elegyekben 43
Kiegyenlítőoldatok 43
1.4.1. Egyszerű kiegyenlítőoldatok pH-ja 44
1.4.2. összetett kiegyenlítőoldatok pH-ja 46
1.4.3. Pufferkapacitás, pufferindex 48
Irodalom 51
2. Komplexképződési egyensúlyok 52
2.1. Alapfogalmak 52
2.2. A komplexképződési egyensúly, megoszlási diagramok 53
2.3. Kompetitív egyensúlyok 57
2.3.1. Protolitikus kompetitív egyensúlyok. A komplexek stabilitása a pH függvényében 58
2.3.2. Komplexképző kompetitív egyensúlyok. A komplexekstabilitása segéd komplexképzők jelenlétében 59
2.3.3. A komplexek stabilitása több kompetitív egyensúly esetében 61
2.4. Az egyensúlyi koncentrációk kiszámítása 62
2.5. A komplexképződés analitikai jelentősége. Álcázás, fémionpufferek 63
Irodalom 66
3. Oldhatósági egyensúlyok 68
3.1. Oldhatóság, oldhatósági szorzat 68
3.2. Az oldhatósági szorzat, oldhatóság és ionkoncentráció összefüggései 71
3.3. Idegen ionok hatása az oldhatóságra 74
3.4. Közös ionok hatása az oldhatóságra 76
3.5. Az oldhatóság függése a részecskemérettől 79
3.6. Az oldhatóság függése a leválasztás körülményeitől 83
3.7. Kompetitív egyensúlyok. A csapadékok feloldása 84
3.7.1. Sav-bázis kompetitív egyensúlyok. A csapadékok oldása savakban 84
3.7.2. Komplexképző kompetitív egyensúlyok 87
3.7.2.1. Komplexképződés közös ion felesleggel 87
3.7.2.2. Komplexképződés idegen ligandummal 90
3.7.3. Kompetitív redoxi reakciók 93
Irodalom 94
4. Redoxiegyensúlyok 95
4.1. Alapfogalmak 95
4.2. A redoxiegyensúly 98
4.2.1. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi redoxipotenciál 98
4.2.2. A redoxiegyensúlyok grafikus ábrázolása 104
4.3. Kompetitív egyensúlyok 105
4.3.1. Csapadékképződés 105
4.3.2. Protolitikus kompetitív egyensúlyok 109
4.3.3. Komplexképződéssel járó kompetitív egyensúlyok ... 113
4.4. A redoxirendszerek stabilitása vizes oldatokban 118
4.5. Változó vegyértékű ionok redoxirendszerei. Luther-szabály, diszproporcionálódás122
Irodalom 127
5. Az erős elektrolitok elméletének analitikai vonatkozásai ... 128
5.1. Aktivitás, aktivitási koefficiens 128
5.2. Az ionerősség 131
5.3. Az ionerősség és aktivitási koefficiens közti összefüggés 133
5.4. Semleges molekulák aktivitási koefficiense, kisózás 139
5.5. Az erős elektrolitok elméletének analitikai kémiai jelentősége 141
Primer és szekunder sóhatás 141
6. Analitikai szenzorok 144
6.1. Potenciometrikus szenzorok 144
6.1.1. Alapfogalmak, felosztás 144
6.1.2. Viszonyító elektródok 146
6.1.3. lonszelektív elektródok 148
6.1.3.1. Alapelv, felosztás, felépítés 148
6.1.3.2 A membránpotenciál értelmezése 151
6.1.3.3. Az ionszelektív elektródok potenciálja, szelektivitása, kalibrálása 170
6.1.3.4 lonszelektív elektródtípusok: 172
6.1.3.5. Analitikai alkalmazások 181
6.2. Amperometriás szenzorok 186
6.3. Konduktometriás szenzorok 189
Irodalom 189
7. Inverz voltammetria 191
7.1. Alapfogalmak 191
7.2. Elektrolizáló cella, munkaelektródok 191
7.2.1. Higanyelektródok 192
7.2.2. Szilárd elektródok 194
7.3. A leválasztás (dúsítás) folyamata 196
7.3.1. Katódos leválasztás liiganyelektródra 196
7.3.1.1. Leválasztás állócsepp-elektródra 196
7.3.1.2. Leválasztás filmelektródra 198
7.3.2. Katódos leválasztás szilárd elektródra 199
7.3.3. Leválasztás inert elektródra, nehezen oldódó vegyület formájában 201
7.3.4. Leválasztás anódos oxidációval 201
7.4. A visszaoldás. Különböző eljárások 201
7.4.1. Lineáris kronoamperometria 202
7.4.1.1. Lemez alakú elektród 202
7.4.1.2. Álló higanycsepp 205
7.4.1.3. Higanyfilm-elektród 206
7.4.1.4. Fémbevonatok leoldása szüárd elektródfelületről . . 209
7.4.1.5. Csapadékfilmek katódos leoldása 211
7.4.2. Egyéb visszaoldási eljárások 211
7.5. Alkalmazás 214
Irodalom 215
8. Az analitikai jelképezés új eljárása: félintegrál-elektroanaUzis 217
8.1. Alapfogalmak 217
8.2. Elméleti alapok 218
8.3. A félintegrál-potenciálgörbe (neopolarogram) 223
8.3.1. Reverzibilis katódfolyamat 224
8.3.2. Reverzibilis anódfolyamat 226
8.3.3. Az ox és red forma kezdetben jelen van 227
8.3.4. Red nem oldódik 227
8.3.5. Teljesen irreverzibilis folyamat 227
8.3.6. Kvázireverzibilis folyamat 228
B.4. A félintegrálfüggvény gyakorlati meghatározása 229
Irodalom 230
9. Atomabszorpciós analízis (ifj. Kékedy László) 232
9.1. Elméleti vonatkozások 232
9.2. Az atomgőzök előállítása 235
9.2.1. Lángporlasztás 235
9.2.2. Láng nélküli eljárások 236
9.3. Készülék, mérés, alkalmazás 239
Irodalom 244
Táblázatok 245

Témakörök