Kegyelmi állapotban

Fülszöveg

Aki elolvassa Kellei György könyvét, egészen közelről pillanthat kortárs művészekre. A balatonfüredi író a kilencvenes években a veszprémi Napló munkatársaként, majd rovatvezetőjeként számos rendezvényen, kiállításon, hangversenyen, színházi bemutatón vagy író-olvasó találkozón került kézfogásközeibe alkotókkal, mely alkalmakból tudósítás, jegyzet, irodalmi gyorsfényképféle született. Tán a franciából tükörfordítás által meghonosodott ceruzarajz a legmegfelelőbb műfaj megjelöl és ezekre az írásokra, melyekben több Kossuth-díjas (a félelem és remény igazgatta romániai magyar költő, a badacsonytomaji festőművésznő, az iszkázi testvércsillagok közül az öcs, a nemzetközi fesztiválokon nagydíjas Jancsó-filmek forgatókönyvírója, a mindenség szerelmét valló eposzíró), valamint még író, festő és tudós, kiváló színész, aki nem akármilyen verseket is ír, zeneszerző, karmester, professzor, keramikus, az előző háborúból a vajdasági menekült költő-képzőművész, a mostaniból pedig a füredi Lipták-házban nem csupán politikai, de szellemi menedékjogra is találó műfordító szerepel - alig győzöm róni ezt a seregszámlát!
Aki nem ismeri személyesen az írót, de aki előtt már nem ismeretlen Kellei György alteregója novellából és krimiből, szintúgy nem fog csalódni, hisz ezekben az élettörténetekben is ugyanazzal az emberekhez forduló lelkülettel találkozik, amit a szerzőtói várt vagy megszokhatott. A panteonokba kerülő ábrázolatjai túlontúl klisészerűek mindig, attól függően, hogy az éppen hivatalosok miként merevítik őket az általuk vélt s adományozott rangba, s hogy kinek, minek is szeretnék őket láttatni? A panoptikumokba pedig úgy kerülhetnek be az alkotó hírességek, hogy életüknek csakis egyetlen valós képe látható, szinte frivolan, mivel legtöbb esetben nem is a legjellemzőbb mozdulatuk lesz időtlen, hanem csak idétlenül moccanatlan. Kellei György e könyvében a fölbukkanó művészekről, közelállókról készült ceruzarajzok líraiak és elevenek. Isten éltesse az írót és minden hús-vér modelljét! Vissza