Püspökladány újkori története helyneveiben

Előszó

KEDVES OLVASÓ! Sokszor idéztem már kedves költőmtől, RADNÓTI MIKLÓSTÓL e sorokat: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nékem szülőhazám .. Azt hiszem, hogy ezt most, e mű szerzője életművének méltatásakor teszem legszívesebben. Teszem ezt azért, mert vallom: csak az tudja igazán szeretni hazáját, aki így, ilyen lelkesedéssel, szenvedélyes akarattal munkálkodik azon, hogy a ma nemzedéke megismerje a haza e darabjának múltját, történetét, hagyományait. KECSKÉS GYULÁNAK szülőföldet jelent e táj, szellemi, lelki kötődést iránta, az itt élő nép iránt. Tudományos igényű munkáját is a szülőföld iránt érzett szeretettel és felelősséggel állította össze. Kicsit szerényen is fogalmaz, amikor azt írja: „...talán gyenge erővel és avatatlan kézzel fogtam a magam elé tűzött feladat megvalósításához". Azt csak mi tudjuk, milyen lendülettel vetette be magát a levéltárakba, a helyi élőhagyomány gyűjtésébe; hogy milyen lelkesedéssel, akarattal, kitartó munkával végezte a gyűjtést; hogy e könyv az összegyűjtött anyagának csak egy része. De hadd álljon itt a lektori vélemény egyik mondata: „...a hatalmas kötet egy szorgalmas élet munkájának gyümölcse . .. tisztelet a szerzőnek áldozatos munkájáért..." Csak a szülőföld szeretete melegíthette fel így hű fiát, hogy lelkes krónikása legyen. Méltó arra, hogy ne maradjon Püspökladány névtelen patriótája. Legyen e mű - különösen a Bevezető gondolatsorában megfogalmazott motiváció - minden fiatal számára elgondolkodtató és ösztönző, hogy hittel és felelősséggel végzett munkával nemcsak a szűkebb haza embere, hanem az egész magyar nyelv-, néprajz- és történettudomány számára is lehet maradandó értéket alkotni. A tisztelet és az elismerés övezze érte KECSKÉS GYULÁT, az alkotót, a lelkes lokálpatriótát. Korunkban a helytörténeti kutató munka reneszánszát éli. E mű is méltóan akarja figyelmünket erre felhívni. Intelem ez a jelen és az utókor számára, mintegy felszólítás a folytatásra. Ez a felszólítás nekünk, mai ladányiaknak szól. Az utat KECSKÉS GYULA megmutatta, példát adva hazaszeretetből, a szülőföld szeretetéből. Nagyközségünk Tanácsa a IV. ötéves terv készítése időszakában elhatározta, hogy gondot fordít a szellemi kultúra ápolására. Mostani kiadványunk egy sorozatnak adja meg a rangját. Célunk ezzel is szolgálni a hagyományápolást, hozzájárulni népünk, környezetünk kulturális fejlődéséhez. Az sem véletlen, hogy e számunkra jelentős kiadványt nagyközségünk felszabadulásának 20. évfordulójára jelentetjük meg. Kötelez erre bennünket az eltelt három évtized, ez az új korszak, mely gyors és döntő változásokat hozott. A nagyüzemi gazdálkodás ember- és tájformáló hatása igen jelentős. Új növényi kultúrák, modern gépek a határban, tágulnak az üzemek műhelycsarnokai, új üzemek körvonalai rajzolódnak ki a közeli távlatban. Vissza