A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve LXIII. kötet 2. füzet

Előszó

A Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei másfél évtizede végzik a Dunántúli-középhegység rendszeres földtani újrafeldolgozását. Ennek a munkának a területen folyó ipari nyersanyagkutatások rétegtani és ősföldrajzi megalapozása, előkészítése a célja. Mivel a Dunántúli-középhegységben előforduló üledékes eredetű nyersanyagok - jura mangánérc, kréta és eocén bauxit és barnakőszén, triász-kréta építő- és cementipari kőzetek - elsősorban a fiatal mezozóos és az eocén képződmények megismerést célozta. Így az újrafeldolgozás a hegység belsejéből indult, de hamarosan beleütközött a peremi területek neogén képződményeibe. Mivel ezt megelőzően a neogén képződmények vonatkozásában elsősorban ezek újrafeldolgozásának biosztratigráfiai előkészítése (Bartha F. 1954-1963, Boda J. 1959, Kókay J. 1966) folyt, Fülöp József akadémikus, az Intézet akkori igazgatója, előbb az ÉK-Dunántúl neogén (1965), majd a Dunántúli-középhegység pannóniai képződményeinek vizsgálatával (1967) bízott meg. Az azóta eltelt 9 év alatt részt vettem, illetve irányítottam a hegységben és környékén folyó földtani újrafeldolgozást és nyersanyag-előkutatásokat. Eközben különös gonddal gyűjtöttem a pannóniai képződményekre vonatkozó adatokat a felszíni feltárásokból és a fúrási rétegsorokból egyaránt. A terepi megfigyelések laboratóriumi anyagvizsgálati adatokkal való kiegészítése és alátámasztása céljából a korábban kialakult gyakorlat szerint szokásos vizsgálatokat készíttettem el a Földtani Intézet, a Bauxitkutató Vállalat, az Orsz. Földtani Kutató- és Fúró Vállalat laboratóriumaiban. Dolgozatomban mindezeket az adatokat értékelem, törekedve azok viszonylag tömör megfogalmazására és dokumentálására is.
Az eredmények bemutatása előtt köszönetet mondok munkám indításáért és támogatásáért Dr. Fülöp József akadémikusnak, valamint Dr. Konda Józsefnek, az Intézet jelenlegi igazgatójának, aki ismételten segített kitűzött témám kidolgozási feltételeinek biztosításában. Vissza