Kecskemét város története, oklevéltárral IV. (töredék)

Tartalom

Ötödik szakasz. I. Országos és megyei közállapot
Kecskemét viszonyai. Szerző kitérései. 3-13. lap.
II. A „Kuruc Világ" kitörése. Hatása. Ellene tett intézkedések. Védelmi készületek. A fölkelés terjedése Kecskemétig.
13-29. lap.
III. A lengyel király nyiltlevele. Kecskemét s vidéke az
adót Budára, az élelmezést Szegedre beszolgáltatni köteleztetik.
Rákóci Ferenc fejedelem Pestmegyében átalános fölkelést rendel.
Szolnokot a kurucok beveszik. Csongrádnál vereséget szenvednek. Halasnál győznek. Budapest részére fegyveres segély s
élelmezés sürgettetik. Kecskemét gulyáit s méneseit a rác elrabolja. Királyi leiratok a fölkelés elnyomására. A rácok ellenforradalma. 30-50. lap.
IV. Kecskemét súlyos helyzete: a hadviselő felek irányábani alkalmazkodása. A rácok féktelenkedése: a vidékről 8,000,
Kecskemétről 4,000 darab marhát elrabolnak. A város Bécsbe
folyamodik ellenük oltalomért: szavojeni Eugen herceg válasza
s a magyar kir. udv. Cancellaria rendelete. Rákóci fejedelem
a várost megbünteti, Bécsben járt küldötteit vasra verve letartóztatja. 50-67. lap.
V. Kecskemét a kurucok irányában. A kuruc had. Elemei.
Szervezete. Fölszereltetése. Kihágásai. Fegyelme. Esküje. Páter
Andrási Miklós zagyva hada. Élelmezés. Kitartás. Kecskemét
roppant költségei. 67-96. lap.
VI. Ujabb intézkedések a fölkelés elnyomására. Bercsényi
és Károlyi szerencsés hadjáratai. A rácok csatlakozást ajánlanak,
védleveleket nyernek. Kecskemét s vidéke őrhadának vezérei
Deák Ferenc és Illósvai Imre kiütése: Csepel szigetből szavojeni
Eugen herceg méneseit s gulyáit elhajtják; Pest alatt a budai
rác hadat összetörik; Dunavecsénél a befagyott Dunán átkelnek
s Kreutz német és Monaszterli rác hadait megverik; Bácskaságot
tűzzel vassal pusztítják. A rácok viszont a magyar helységekre
törnek: Izsákot kirabolják s Kecskemétet fenyegetik. A kurucok
átalános fölkelést rendeznek. Budára a császári, Egerbe a kuruc
hadak számára élelmezés szorgalmaztatik. A fejedelem hadait a
Dunához vonja, maga is oda nyoműl. A solti, ordasi és pataji
kuruc tábor. A hadak Kecskeméten. A három város 1,000 lovast
állít, ezek közt Kecskemét hatszázat. 96-116. lap.
VII. A három város hadai. A rácok vérengző kicsapásai.
Kecskemét a rácok támadásainak folytonos célpontja. Csatázás
a városiak és rác hadak közt: Félegyházán, Ágasegyházán,
Baracson. Védvonal Kecskemét alatt. Ezt a rác áttöri, a város
alá rohan, három részről megtámadja, marháit elrabolja. A fejedelem hadjárata Bácska ellen. Szeged ostroma. 116-131. lap.
VIII. Kecskemétnek és vidékének tábori szolgálata s roppant terheltetései. A szegedi várparancsnok követelése. Kecskemét Szegeddeli közlekedéstől eltiltatik. A szegedi parancsnok két kecskeméti tisztviselőt elfogat s azokat börtönnel sanyargatja.
A rácok ismét kitörnek. Új hadjárat. Nagyszombati ütközet.
131-148. lap.
IX. Kecskemét vidéke védtelenül. A rácok megint kiütnek.
A három város 1,000 fegyveresének kiállítása mellett átalános
fölkelésre köteleztetik. Kecskemét hadélelmezési terheltetése.
Mezei zsoldos had és portális hajdúk állíttatnak: Kecskemét és
Nagykőrös 400 ember kiállítására köteleztetik. Buda és Szeged
mozgalmai. 148-160. lap.
X. 1705. A német had Erdélyre ront. Budáról Cegléden,
Kőrösön, Kecskeméten át, Csongrád és Szeged felé vonul.
Károlyi Sándor és Bottyán János magyar tábornokok körül
rajozva csapdozzák. A három város a német had bevárásától
eltiltatik s mindenestül Mátra alá kiköltözésre köteleztetik.
Kérelmük sikertelen. Maradnak még is. A német had rájok
beszáll, tőlük élelmet és pénzt zsarol. A magyar had támadásai.
Kecskemét s Kőrös melletti csaták. A fejedelem e városokat porrá
égettetni rendeli; megbocsát: Kecskemét büntetésül Bottyán János
huszár ezredét megruházni köteleztetik. A három város ismét
600 hajdú kiállítására szoríttatik s a szécsényi gyűlésben kimondott nemzeti szövetségre feleskettetik. A rác megint vidékünkre
tör: Fülöpszállást és Szabadszállást megrabolja s lakosai közül
ötvenet levág. 160-173. lap.
XI. 1706. Enyhítés a közterheken. A magyar fegyverek
előnye dunántúl. Rabutin Erdélyből ide rendeltetik. Kassától
Debrecenig, Csongrádig, Szolnokig kóborol. Kecskemétet háromszor megközelíti s a város népe mindannyiszor átalános kiköltözésre köteleztetik. Auguszt. 24. a Mátra alá bujdosnak s 46 napi bujdosás után Okt. 8-kán térnek haza. November 8-kán
történik a második futás, mely 13 napig tart. 1707. Január
14-kén kemény tél közepén harmadszor baracsi pusztára nyomúl
a város népe s egy heti nyomorgás után tér haza. E három futás
nyomorúságai. Rabutin éhes, eldermedt hadának Budapestre
érkezése. 173-183. lap.
XII. 1707. Az ónodi gyűlés. Károlyi Sándor a Maros
mellékén, Berthóti István Bácskában a rácokat pusztítja, kik
viszont Kecskemét rémséges feldúlásával felelnek. A város elleni
véletlen roham. Csaba Mátyás vitézül ellenáll s csapatával együtt
felkoncoltatik. A város kiraboltatván felgyujtatik. Elesettek,
foglyok és sebesültek száma. Elrablott és elégett vagyon mennyisége. A város gyásza. A dúlás eredménye. 183-190. lap.
XIII. 1708. A rác Nagykőröst támadja meg, de a város
megsegíttetik. Félnapi ostrom és csatározás után a rác megfut,
de a várost felgyújtja s minden határbeli marhát elhajt. A három
város oltalmat keres. Kecskemét a budai s szegedi tábornokok
által védlevéllel láttatik el: Nagykőrös a fejedelemhez folyamodik.
Bercsényi főtábornagy megengedi, hogy a városok saját védelmökre önkéntes csapatokat szervezzenek. A császári tábornokok
az adót sürgetik. 191-199. lap.
XIV. 1709. A fejedelem követsége a török portához,
melyet Kecskeméttől Makóig két huszár ezred kisér. Ezek visszatértükkor a rácokra csapnak. Ezt tavaszfélen a rácok kecskeméti
marhák elrablásával megtorolják. Szűcs Istók kecskeméti hadnagy
viszont a három város lovas hadával Bácskába csap, két helységet kirabol, lakosait leöli vagy foglyúl hozza. A szegedi
tábornok fenyegetése. A rác most Ceglédet támadja meg. Véletlenül meglepi, teljesen kirabolja, 63 halott s 40 sebesült hátrahagyásával, 18 fogollyal odább áll. A fejedelem intézkedése. 199-203. lap.
XV. 1709. A guga-halál nevü mirigyes dögvész dulakodása.
Magyar és német részen történt intézkedések. 203-209. lap.
XVI. 1710. A kurucok utolsó hadjárata vidékünkön. A
Kecskemétre beszállott lengyel-kuruc hadat a szegedi tábornok
megtámadja, fölveri s a városiakat 2,500 fr. értékig megkárosítja.
A felvidéki német had közéig. Károlyi Sándor kuruc tábornagy
a dunatiszaközi népet ismét átalános kiköltözésre kötelezi; de
már nincs rá idö: dunatiszaközét a császári hadak három felül
támadják meg s Október végén el is foglalják. Károlyi Sándor
fenyeget. A. kurucok ellen hajtó vadászat. 1710. Decemb. 24.
báró Ebergényi László császári altábornagy Kecskemétet lefegyverzi s a királyi felség hűségére fölesketi. Szathmári béke.
209-215. lap.
XVII. A szabadságháború eredményei. A nagy vér- és
vagyon-veszteség. A közerkölcsiség hanyatlása. Fajtalanság.
Káromkodás. Tolvajság. Korhelység. Kockajáték. A nép áldozatai. A rézpénz. Annak értéktelensége. Azon vallott roppant
károk. Kecskemét veszteségei. Hadjáratok, csaták, döghalál,
nyomor, kiköltözések a város népességét megzilálják. Egyesek
és község károsodása. A királypárti földesurak követelései.
Pestváros Kecskemét és Nagykőrös házait lefoglalja. Erkölcsi
nyeremény. Vallási viszonyok. 215-226. lap.
Oklevéltár. 227-431. lap.

Témakörök