Kecskemét története

1849-ig

Szerző

Szerkesztő

Fotózta

Kecskemét

'Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét története ' összes példány

Kiadó:	Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Kiadás helye:	Kecskemét
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	782 oldal
Sorozatcím:	Kecskemét monográfiája
Kötetszám:	1
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-202-920-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Akik ma Kecskemét történetének monografikus feldolgozására vállalkoznak, akarva-akaratlanul a nagy történetíró, Hornyik János szellemi örököseivé válnak.
Annak az életműnek a továbbépítésére... Tovább

Tartalom

Előszó	11
H. Tóth Elvira: Kecskemét és környékének népvándorlás kori története a régészeti leletek tükrében	13
Szarmaták (I-IV. század)	14
Hunok - Germánok (V-VI. század)	19
Avarok (VI-IX. század)	20
Honfoglaló magyarok (895-1000)	28
Irodalom	34
V. Székely György: Kecskemét Árpád-kori régészeti emlékei	43
A Duna-Tisza köze a X. század politikai és társadalmi változásai idején	43
Kora Árpád-kori (X-XI. századi) temetők Kecskeméten és környékén	45
Árpád-kori települések Kecskemét határában	51
Gazdálkodás-életmód-települési rend	58
Templomos helyek és állandósuló falvak Kecskemét környékén az Árpád-korban	62
Kecskemét Árpád-kori előzményének régészeti nyomai	68
A Tatárjárás és következményei	70
A Kunok betelepülése és a településszerkezet átalakulása a XIII-XIV. században	72
Irodalom	77
Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét története 1541-ig	89
Kezdetek	89
Előtörténet	89
A város korára vonatkozó hipotézisek	92
A legelső írott emlékek	93
A tatárjárás és a kunok betelepítése	96
A Kecskemét név eredete	98
Kecskemét helye a magyar városok hierarchiájában	100
A mezővárosi fejlődés kezdetei	100
Jogi viszonyainak alakulása	101
A város földesurai	113
Helye a közigazgatásban	115
A kunszék működése a városban	118
A település	119
A mezőváros szerkezetére utaló első adatok	119
A lakóház és környezete	124
A lakás és felszereltsége	125
Gazdaság	127
Növénytermesztés	127
Állattartás	134
Ipar és kereskedelem	139
Társadalom	143
Népesség	143
Társadalmi rétegek	147
Politika és közélet	150
A szellemi élet csírái a középkori Kecskeméten	154
Irodalom	163
Kocsis Gyula: Kecskemét története a török hódoltság idején	173
A város népessége	173
A földesurak	178
Magyar és török földesúri adók és ajándékok	180
A mezővárosi autonómia - önigazgatás, közigazgatás és jogszolgáltatás - kérdése	182
A fogott bíróság működése	189
Kecskemét gazdasági élete a török hódoltság idején	190
Pusztabérletek	190
A kecskeméti kereskedők, tőzsérek a XVI. században	195
Irodalom	199
Az 1546-os, az 1559-es és az 1562-es török adóösszeírásokban előforduló személyek	203
Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét a kései feudalizmus korában (1686-1849)	229
A békéhez vezető keserves évtizedek	229
A török kiűzése	229
A Rákóczi-szabadságharc idején	238
A felszabaduló háború utáni jogi és anyagi sérelmek	238
A szabadságharc fogadtatása	241
Az első év próbatételei	246
A nagy próbatételek két esztendeje	252
"Sűrű siralmokkal rakott Jaj-Halom..."	257
Az utolsó három esztendő: 1708-1710	263
A háború ára	268
Közjogi viszonyok és az önkormányzat	273
Küzdelem a rendi törekvésekkel szemben	273
Az úriszék	280
A szabadalmas mezőváros önkormányzata	283
A város fontosabb kiváltságai az urbárium tükrében	283
A népgyűlés és a tanács	285
A tizedgyűlések	291
A választott közönség	294
Tisztségviselők és alkalmazottak	297
A város és a lakosság terhei	308
Közigazgatási beosztás	308
Közbiztonság	310
Pénzbeli közterhek	312
Katonai terhek	315
Közmunkák	320
Tized	326
A város gazdálkodása	328
A földesúri terhek megváltása	334
A városkép formálódása	337
Történelmi örökség	337
Halmaztelepülés, városszerkezet	337
Utcák, hidak	340
A telek és tartozékai	342
Köztisztaság és tűzvédelem	346
Az építészet a XIX. század derekáig	350
Az új városkép formálódása	357
A gazdasági élet átrendeződése	364
Adottságok	364
Az elvadult táj	364
A város határa	365
Az időjárás szélsőségei	369
Növénytermesztés	370
Szántóföldi növénytermesztés	370
A tanya	380
Szőlőtermesztés	384
Gyümölcstermesztés	391
Az erdőgazdálkodás kezdetei	393
Állattartás	395
A feltételek megváltozása	395
Szarvasmarhatartás	399
Lótenyésztés	405
Juhtenyésztés	410
Az állattartás egyéb területei	416
Vadgazdálkodás	420
Ipar	421
A kézműipar fejlődése	421
A kézműipari termelés fontosabb területei	426
Közlekedés	434
Utak, utcák, hidak	434
Postaszolgálat	437
Kereskedelem	439
Szerepe a város gazdasági életében	439
Az árak alakulása	441
Az országos vásárok	443
A hetivásárok	450
A kereskedelem egyéb keretei	457
Pénzügyek	459
A forgalomban lévő pénznemek és elnevezések	459
A mezővárosi felhalmozás és korlátai	462
A kölcsönzési viszonyok alakulása	466
Társadalom	470
Népesség	470
Migráció	470
A lakosság számának alakulása	482
Nemzetiségek	485
Demográfia	493
Társadalmi rétegek	509
A mezővárosi társadalom néhány sajátossága	509
Nemesek	511
Az agrártársadalom	522
Kézművesek és kereskedők	543
Értelmiség	549
Fontosabb társadalmi ellentétek	554
Rendi ellentétek	554
A legjelentősebb vagyoni ellentétek	556
Szellemi élet, művelődés	566
A feltételek változása	566
Vallási viszonyok	567
Felekezetek	567
Vallási türelem győzelme a türelmetlenség felett	569
A város iskolái	573
Alsó fokú oktatás	573
Középfokú oktatás	580
Irodalom és színház	583
Zene	597
Egyházi zene	597
Világi zene	599
Egészségügy	605
A kor egészségügye	605
A higiénia hiánya	605
Járványok	607
A közegészségügy megjelenése	611
Bábák	611
Chirurgusok	613
Orvosok	615
Gyógyszerészek	619
Temetők és ispotályok	621
Szociális gondoskodás	623
Az életmód változásai	626
Lakás, lakberendezés	626
Ruházkodás	633
Szokások	640
Kecskemét 1848/49-ben	652
A pesti forradalom hatása	652
A polgári közigazgatás kiépítése	657
A nemzetőrség megszervezése	667
Nemzetőreink a délvidéki harcokban	671
Szemben a császári haderővel	681
Ismét harcban a magyar állam függetlenségéért	689
A császári és a cári túlerő	701
Irodalom	708
fontosabb mértékegységek és pénznemek	730
A levéltári források jelzetei	732
Rövidítések	734