Kecseti Gabriella

Előszó

Részlet a könyvből:

Kecseti Gabriella éppúgy tesz, mint a hajdani mesterek - a szabályok pontos ismeretének birtokában lázad a szabályok ellen. Kiállított műveinek egyik csoportja gyapjúból készült. A gyapjút maga festi, de már a festés első fázisában számol a véletlennel; az anilinfestéket nem szűri át, engedi, hogy a különböző sűrűségű anyag más-más fényértékű színeket hozzon létre. Később a festék fixálása, száradása után a meg nem font gyapjúkötegeket, az un. előfonatokat maga köré helyezi, hurka formájú részeket húz ki belőlük, majd a szállá vékonyított fonalból kezd el kötni. A színeket ugyanúgy használja, keveri, mint a festők, csak éppen nem olajjal és ecsettel, hanem fonallal és kötőtűvel dolgozik. A kötést, ezt a hatásában is rugalmas eljárást, szintén "szabálytalanul végzi. A sima- és a fordított kötéstechnikákat különféle ritmusban váltja, ami azt eredményezi, hogy a szemek kimozdulnak a síkból és plasztikus textilstruktúra keletkezik.
A kiállított tárgyak másik csoportja vegetális selyemből készült. A lenből, kenderből nyert anyagokat kémiai módszerrel keményítik, majd a textilipar ebből sima, végtelen selyemszálakat gyárt. Az anyag önmagában is szép - a kiállításon és a fotón egyaránt látható -, de a művész még lágyabb hatásúvá teszi a selymet a kötés előtt azzal, hogy a szálakat vékony kötegekbe összefogja, és a szál irányával ellentétesen, visszafelé borzolja. Kötésük a fent említett szabálytalan technikával történik. Vissza