Kázmér és Huba

Előszó

Kázmér, a kis bajkeverő és képzeletében megelevenedő játéktigrise, Huba kalandjait sokan ismerik. Napilapok, magazinok utolsó lapjain gyakran találkozunk a két örök kíváncsiskodóval, most pedig itt vannak nagy adagban, kötetbe rendezve. Végre hosszan elmerülhetünk Kázmér történeteiben és csendben együttérezhetünk a szülőkkel, hiszen Kázmér igazi férfiember módjára állandó küzdelemben áll, hol az alattomosan támadó űrlények, hol maga a szerelem ellen. De melyikünk nem emlékszik a tökfőzelékkel vívott ádáz csatákra? És ki hitte el valaha is, hogy nincsenek szörnyek az ágy alatt? Na ugye!
Szóval Kázmért mindannyian ismerjük egy kicsit, alkotójáról azonban keveset tudunk. Bili Watterson diplomáját politikai tudományokból szerezte, rajzolói pályafutása is politikai képregények készítésével kezdődött, ám hamarosan átnyergelt a reklámiparba. Persze titokban továbbra is képregényeket rajzolt Kázmér és Huba címmel. Állandó segítője az alkotásban felesége, Melissa, neki ajánlja a gyűjteményes köteteket is.
Az első Kázmér és Huba sztrip 1985. november 18-án jelent meg összesen 35 különböző újságban. Összehasonlításképpen az 1995. december 31-én megjelenő utolsó oldal 2400 sajtótermékben volt olvasható egyszerre. A Kázmér és Huba Gyűjtemény első darabja - amelyet most kezében tart az olvasó - 1987-ben jelent meg először, ezzel egy kötetbe gyűjtve az addig csak újságokban megjelent sztripeket.
A sorozat indulásakor a sztripkészítés már nagy üzlet volt. A rajzolók megbízói hatalmas sajtóügynökségek voltak, akik a kész rajzokat közvetítették az újságok felé. Az alkotói szabadságot igen szűk határok közé szorították a lapok által támasztott igények. Két formátum volt elfogadott: az egyik a 3-4 kockából álló, általában fekete-fehér sztrip, a másik a vasárnapi különszámokban megjelenő színes, nagyobb méretű, akár több sorból álló történet. Ez utóbbival szemben fontos követelmény volt, hogy a legfelső sor bármikor elhagyható legyen. (Ezek a vasárnapi oldalak ebben a gyűjteményes sorozatban fekete-fehérben jelennek meg.) A sajtóügynökségek a népszerű figurákat aztán minden más lehetséges módon értékesítették. Wattersonnak minden diplomáciai érzékére szüksége volt, hogy Kázmér és Huba csak a képregényoldalakon szerepeljenek. A nyilvánosságot legendásan kerülő, autogrammot és interjút nem adó alkotó 10 év után, 37 évesen megunta a határidők örökös szorítását és egy csodálatosan szép vasárnapi oldallal zárta le Kázmér és Huba történeteit, azóta tájképeket fest. Talán egyszer újrakezdi...
...addig is kalandra fel! Vissza