Kazinczy és a francia felvilágosodás

Előszó

Részlet a kötetből:

KAZINCZY ÉS ROUSSEAU

Vallásos felfogásának genézíse.

Kazinczyt a francia felvilágosodás szele vallási tekintetben érintette meg először. A francia gondolkozás nem volt mar ekkor idegen Magyarországon, a szabadkőmívesek körében korán vallástalanságot tapasztal, mitől ugyan elundorodik, de ami megkavarja lelkét. Patakról is rettentő theologiai tudást, de amellett meglehetős szabadgondolkozást hozott magával, őmaga korán olvassa a filozófusokat: Hajnalkövi János 1780 májusában franciául köszön meg egy Kazinczytól kölcsönkapott könyvet, mely kitűnő könyv, leszámítva - „son auersion pour la Reli&ion chrétienne, et pour la Royauté." A 80-as évek közepéig akarata ellenére eltávolodik a hagyományos vallásos felfogástól s élete állandó küzdelem lesz a cinikus valláscsúfolás - melytől irtózik - s a kijelentett vallás szigorú dogmatizmusa közt, - amelyben hitét vesztette. Válságaiból Rousseau szabadítja meg. Első jele tépelődéseinek egy reakciós, felvilágosodás ellenes lépés. Patvarista korában theológiai vitába száll Hajnalkövi Jánossal, aki őt a predestinació kérdésében megzavarja, majd egy könyvet mutat neki, melyet ő írt franciául a tiltott könyvek ellen, Sur les livres défendu$ címen. Kazinczyt vallásos buzgóság fogja el s vallási apológiát akar írni, amilyent Grotius vagy Gróf Teleki József írt, de az apológia nem készül el, s Kazinczy még nagyobb bizonytalanságba sűlyed. Egyik bizonyság arra, hogy habozásaiból Rousseau a kivezető kalauz, az, hogy ifjúkori küzdelmeit, megtéréseit teljesen a Rousseau színeivel festi. Hajnalkövi Jánost „savoyardi vicarius"-ának nevezi. Vissza