Kazár földön

Fülszöveg

Bartha Miklós nemcsak a 19-20. század fordulóján, hanem napjainkig közírásunk egyik legnagyobb és leghatásosabb alakja, egyben az 1901-ben Kolozsváron megjelent Kazár földön című első magyar szociográfia alkotója. Erdély szülötte, Udvarhelyszéken, Rugonfalván 1848. november 14-én látta meg a napvilágot és 1905. október 19-én hunyt el Budapesten, 57 éves korában. A székelyudvarhelyi főgimnáziumban érettségizett, ezt követően a budapesti tudományegyetem tanult, ahol 1872-ben jog- és államtudományi oklevelet szerzett. Két évig Udvarhelyszék első aljegyzője, majd 1873 és 1875, később 1881 és 1905 között függetlenségi párti politikusként a Magyar Országgyűlés képviselője.
A magyar közjogi ellenzék egyik elismert vezére, aki beszédeiben és írásaiban főként a közös minisztériumok megszűntetését, a vámunió felbontását, egy különálló magyar nemzeti nyelvű hadsereg felállítását, valamint önálló magyar külpolitika megteremtését szorgalmazta. Éles szemmel vette észre és tárta fel a nemzetre leselkedő külső-belső veszélyeket, a hazai nemzetiségek, különösen a románok és a szerbek elszakadási, durván magyarellenes törekvéseit. Lakpjában, a kolozsvári Ellenzékben, ezért kezdeményezte cikksorozatban az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE létrehozását, amely 1884. december 27-én alakult meg. Fő műve az említett Kazár földön, amely jelen kötetben immár 10. kiadásban lát napvilágot.
Bartha Miklós munkásságát az elmúlt több mint egy évszázadban méltatlanul feledték, feledtették, mellőzték. Egyes korszakokban megbélyegezték, egész alakos szobrát Budapesten a Városligetben, a kommunista diktatúra kezdetén, 1949-ben ledöntötték. Miközben harcostársaival és legjobb barátjával, borostyánkői Egán Edével (1851-1901), a magyar kormányzat által a rutén nép társadalmi, gazdasági és szociális felemelésére indított hegyvidéki mozgalom vezetőjével együtt, a jelenleg Ukrajnához tartozó Kárpátalján nagy megbecsülésnek örvendenek. Mindkettőjük munkássága már az 1990-es évek elejétől közkinccsé vált, sőt a vidék súlyos gondjainak, bajainak az orvoslására a ruszinok/ukránok és a magyarok körében sokan új hívó-szóként szorgalmazzák: "Új Egán Ede-programra van szükség." Vissza