A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere II.

Tartalom

BEVEZETÉS.
Az államgazdaság és a pénzügytan általában.
1. §. Az államgazdaság eszméje. 2. §. Az államgazdaság közelebbről szemlélve.
3. §. Az államgazdaság- és magángazdaság közti érdekviszony és kapcsolat. 4. §. Az államgazdaság fontossága, és a státusigazgatás rendszerébeni állása. 5. §. A pénzügytan
fogalma és feladata. 6. §. A pénzügytan helye az államtudományok körében és alap- meg
segédtanai különösen. 7. §. A pénzügytan fontossága és tárgyalási rendszere. 8. §. A
pénzügytan történeti fejlődése és irodalma. 1-12. lapokon.
ELSŐ KÖNYV.
AZ ÁLLAMKIADÁSOK.
ELSŐ FEJEZET.
Az államkiadások általában.
9. §. Az államszükséglet általában. 10. §. Az államkiadások osztályozása. 11 §. Az
államkiadások tárgyköre, jelesül alkotmányi és igazgatási kiadások szerinti. 12. §.
Folytatás. 13-20 lapokon.
MÁSODIK FEJEZET.
Az államkiadások fedezési elrei és az állami költségvetés vagy budget különösen.
13. §. Az államkiadások eszközlési módja. 14. §. Az államtisztviselők és hatósági
közegekre czélzó kiadások különösen. 15. §. Az államvédelmi vagy hadügyi kiadások.
16. §. Egyéb államkiadások. 17. §. Az állambudget vagy költségvetés. 18. §. Az alkotmányosság elve az államháztartásiban. 21-30. lapokon.
MÁSODIK KÖNYV.
AZ ÁLLAM-BEVÉTELEK.
ELSŐ FEJEZET.
Államjószágok, regálék, egyedáruságok és illetékbőli bevételek.
19. §. Az állambevételek átalában. 20. §. Folytatás. 21. §. Az állam magánüzlete,
mint jövedelmi forrás. 31-34. lapokon.
A. Az államjószágokbóli jövedelmek.
22. §. Az államjószágok megtartása vagy elidegenítésének kérdése. 23. §. Folytatás. 24. §. Az államjószágok különböző kezelési módjai, jelesül a sajátkezelés, az idői és
örökkibérlés, és a szavatossági rendszer. 25 §. Folytatás. 26. §. Állami tőkék és a státuskincs tartása. 35-42. lapokon.
B. Fenségi haszonvételek, vagy regálékbóli jövedelem.
27. §. A regálék általában. 28. §. A regálék egyenkint: a) a pénzverési; b) a posta
regále. 29. §. c) Távirda, d) vasút, e) ut- és vizregálo. 30. §. f) A bánya-regále. 81. §. g)
Egyéb regálék. 42-51. lapokon.
C. Egyedáruságokbóli jövedelmek.
32. §. Az egyeduraságok általában. .33. §. Folytatás. 34. §. A dohány-monopol
különösen. 35. §. Folytatás. 36. §. A sómonopol. 37. §. Egyéb monopolok 51. - 59. lapokon.
D. Az illetékekbőli jövedelmek.
38. §. Az illetékek általában. 39. §. Az illetékek egyenként. 40. § E) Véletlen
jövedelmek. 63-64. lapokon.
MÁSODIK FEJEZET.
Az adók általában.
41. §. Az adók fogalma és jelentősége. 42. §. Az adó természete, czélja, és jogalapja. 43. §. Az adó-elmélet némely előfogalmai. 44. §. Az adók osztályozása vagy
nemei. 45. §. Az adó-rendszer mérv-alapja. 46. §. Az adófizethetés alapja és
forrása. 47. §. Az adóképesség ismerjele. 48. §. Az adórendszer concret eszménye, és
szükséges kellékei. 49. §., Az adófizető alanyok, adómentességi esetek, és az állam
adófizetése. 50. §. Állandó vagy változó adók és adórendszerek; s régi és uj adók különösen. 51. §. Az adó-összeg kimérése, tekintettel a létminimum kérdésére. 52. §. Az adó nagysága az egyes tárgyakra alkalmazott adóláb szempontjából. 53. §. Az adó nagysága általában, s az adóláb a tiszta jövedelemmel szemközt különösen. 54. §. A progressiv vagy fokozatos adó. 55. §. Az adók hatása különösen. 56. Az adó-átháritás, és elhárítás kérdése különösen. 57 §. Az adó-igazgatás, vagyis az adókivetés és beszedés
körüli eljárás. 58. §. Folytatás. 59. §. Az adóügy történeti fejlődésének főbb mozzanatai.
65-96. lapokon.
HARMADIK FEJEZET.
Az egyenes vagy közvetlen adók egyenként.
60. §. Az egyenes adók általában. 61. §. Az egyenes adók és a kataszter. 62. §. Az
egyes direkt adó-nemek; jelesül: A) Az általános birtok-adó. 68. §. B) Az általános
jövedelem-adó. 64. §. C) A személy-adó. 65. §. D) A telek-adó általában. 66. §. A telek-adó, és ennek katasztere a tiszta-jövedelem alapján. 67. §. Folytatás. 68. §. A jelzálogi terhek be- vagy be nem számithatósága a telek-jövedelembe. 69. §. A telek-jövedelemnél alkalmazandó adóláb vagy százalék nagysága. 70. §. A telek-jövedelmi kataszter hiányai s az e körüli ellenvetések cáfolata. 71. §. A telek-adó a jószág forgalmi értéke és a bér-öszszegek alapján. 72. §. A telek-adó megváltása rendszere. 73. §. Állandó vagy változó telek-adó. 74. §. A telek-adó a nyers-hozadék és a térfogat nagysága alapján. 75. §. A
physiocraták és a communisták nézete a telekadóról. 76. §. Bérbe-adott telkek megadóztatása; és a földbirtokosok iparadója. 77 §. A telekadó hatásai, s áttolásának kérdése. 78. §. E) A ház-és épületadó. 79. §. Folytatás. 80. §. Az iparadó. 81. §. Folytatás.
82. §. Folytatás. 83. §. Bér- és dij-adó. 84. §. Tőkekamat és járadékadó. 85. §. A tőkeadó
igazolása. 86. §. A tőkeadó kivetési módja és mérve. 87. §. Egyéb mozzanatok a tökeadó
körül. 88. §. Az örökségi adó. 89. §. Egyéb direkt adók. 97-146. lapokon.
NEGYEDIK FEJEZET.
A nem egyenes vagy közvetett adók.
90. §. A közvetett adók általában. 91. §. A közvetett adók forrása, jellege, és hatásaik. 92. §. A közvetett adók ellenesei s ezek érvelése. 93. §. Folytatás. 94. §. Eredmények. 95. §. A közvetett adók helyes kivitelének kellékei és módjai. 96. §. Folytatás. 97. §.
A közvetett adók egyenként. 98. §. A só- és dohányadó. 99 §. A hús- és lisztadó. 100. §.
boradó. 101. §. A sör-adó. 102. §. A szeszadó. 103. §. A czukoradó. 104. §. Egyéb közvetet adók. 105. §. Á határvámok. 106. §. Folytatás. 107. §. Folytatás. 108. §. A határvámügy szervezete. 109 §. A közvetlen fogyasztási adók, névszerint a lakásadó és fényűzési adók. 110. §. Folytatás. A lakásadó különösen. 111. §. folytatás. A fényűzési adók. 112 §. Eredmények és következtetések az összes adó- elméletet illetőleg. 113. §, Folytatás. Az adóreform föltételei különösen. 146--177 lapokon.
HARMADIK KÖNYV.
AZ ÁLLAMHITEL- ÉS ADÓSSÁGI ÜGY.
ELSŐ FEJEZET.
Az államhitel- és adósságügy alapjai természete és igazolása.
114. §. A pénzügyi súlyegyen és a rendkivüli szükséglet. 115. §. A pénzügyi súlyegyen helyreállítása és a rendkivüli szükséglet fedezése. 116. §. Folytatás. 117. §. Az államhitel, annak alapja és földtételei. 118. §. Az állami és a magánhitel közti különbség.
119. §. Az államadósságok különböző nemei. 120. §. Folytatás. 121. §. Az államadósságok
hatása a közgazdaságra. 122. §. Mely esetekben indokolt az állami adósságtevés általában s
szemben különösen az adófelemeléssel! ? 123 §. Az állami adósságtevés: természetszerüsége, és szükséges korlátai. 124. §. Az államadósságok előnyei és hátrányai szembeállítva egy-
másnál. 125. §. Folytatás. 126. §. Eredmények és következtetések. 127. §. Az államadósságügy történelmi, közjogi, politikai és statistikai tekintetben.
MÁSODIK FEJEZET.
Az államadósságok egyes nemei és alakzatai különösen.
128. §. Bevezető észrevételek 129. §. A kényszeradósság főbb formái, jelesen:
adóelőlegeztetés, fizetésfelfüggesztés, letét- és biztositék-pénziadósság. 130. §. Folytatás. A formaszerü kényszerkölcsönök. 131. §. Papírpénz kibocsátásával járó adósságtevés. 132. §. Folytatás. Kincstár jegyek és pénztárutalványok kibocsátása, mint egyik
alakzata a hiteladósságok és a lebegő adósságoknak 133. §. Az állósított adósságok s
különösen a törlesztési és járadéki adósság. 134. §. A tulajdonképeni államadóssági
kölcsönmüveletek, s jelesül az ajánlati és az aláírási kölcsönök. 135. §. A sorsolási vagy
dijkölcsönök. 136. §. Időjáradéki, jelesül élet- és évjáradéki adósságok. 137. §. Belföldön
vagy külföldön való kölcsönvétel. A 203-223. lapokon.
HARMADIK FEJEZET.
Az államadóssági föltételek és az adósság törlesztése.
138. §. A kölcsön-szerződési föltételek és különösen az államkötvények névértéke
és a kibocsátási ár. 139. §. Magas és alacsony kibocsátási áru adósságok, és az -adóssági
kamatok különösen. 140. §. Egyéb föltételek, biztositások, és formaszerüségek az államadósságokat illetőleg. 141. §. A kamatreductió és a conversio. 142. §. Az államadósság visszafizetése, illetőleg törlesztése. 143. Folytatás. A törlesztés különbféle módjai és rendszerei. 144. §. Folytatás. Az állampapirpénz jegybeli adósságtörlesztése. 145. §. Az állambukás. A 223-239 lapokon.
NEGYEDIK FEJEZET.
Az állam s értékpapirokkali kereskedés. .
146. Érték- és állampapírokkal! kereskedés általában. 147. §. Az értékpapírok és
államkötelezvények mint árutárgy, s azok árfolyama különösen. 148. §. A börze s annak
szerkezete. 149. §. A börzeüzlet főbb alakzatai. 150. §. A bőrzeüzlet előnyei és veszélyei.
NEGYEDIK KÖNYV.
A PÉNZÜGYI IGAZGATÁS.
151. §. A pénzügyi igazgatás általában. 152. §, A pénzügyi igazgatás szervezetének
és ügyvitelének szabályelvei. 153 §. A pénzügyminisztérium és a financzigazgatási
közegek különösen. 154. §. A pénzügyi számvitel és a pénztári ügy. A 239--257.
lapokon.

Témakörök