Magyarország története

Tartalom

Előszó (Romsics Ignác) 11
1. A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor (Bálint Csanád) 17
1.1. A magyarok etnogenezise 18
1.2. A honfoglalók és akiket a Kárpát-medencében találtak 23
1.3. A 10. századi magyarok 29
1.4. „Őstörténeti csodabogarak 37
2. A középkori Magyar Királyság. Az Árpád-házi királyok kora (970-1301)
(Font Márta) 40
2.1. Államalapítás Géza és István idején (970-1038) 43
2.1.1. Az Árpádok hatalmának újjászervezése 43
2.1.2. A vármegyerendszer, a hadsereg és az igazságszolgáltatás 52
2.1.3. A kereszténység mint az új legitimáció alapja 56
2.1.4. Az átalakítás koncepciója és mértéke 59
2.2. Válság és konszolidáció (1038-1116) 62
2.2.1. Külső veszélyek és belső hatalmi harcok 62
2.2.2. Értékrendbeli változások: a kereszténység
és a pogányság küzdelme 72
2.2.3. A magántulajdon védelme és a gazdálkodás átalakulása 77
2.2.4. Szóbeliség és írás 88
2.2.5. Külpolitika: védekezés és terjeszkedés 91
2.3. Integrálódás Európába (1116-1205) 96
2.3.1. A keresztes hadjáratok és Magyarország 96
2.3.2. Expanzió és regionális politika 104
2.3.3. A politikai elit és az uralkodó viszonya 110
2.3.4. Betelepülők nyugatról és keletről 119
2.3.5. Az írásbeliség és a művelődés 127
2.4. Az „új berendezkedés" gazdasági-társadalmi következményei
(1205-1301) 129
2.4.1. Birtokkoncentráció, várépítés, magánfamília 29
2.4.2. Munkaerőpiac és szerkezetváltás 41
2.4.3. A nemesség formálódása és rétegződése 147
2.4.4. A királyi udvar és az egyház 58
2.4.5. Nemesi öntudat, királyi hatalom 165
3. A középkori Magyar Királyság. A vegyes házi királyok kora (1301-1526)
(Kubinyi András) 170
3.1. Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának
felbomlásáig (1301-1403) 175
3.1.1. I. Károly uralkodása (1301-1342) 175
3.1.2. Társadalmi átalakulás, belső piac és városiasodás 180
3.1.3. 1. (Nagy) Lajos kül- és belpolitikája (1342-1382) 184
3.1.4. Az Anjouk udvari kultúrája 191
3.1.5. Az Anjou-monarchÍ3 vége és a királyi hatalom meggyengülése
Zsigmond uralkodásának kezdetén (1387-1437) 197
3.2. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század
első harmadában 201
3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reforrmjai 201
3.2.2. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye 205
3.2.3. A király, a bárók és a rendek. Politikai
és igazságszolgáltatási reformok 210
3.2.4. Társadalmi feszültségek. Az 1437-1438-as erdélyi
parasztfelkelés 213
3.2.5. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei 215
3.3. Belső viszálykodás és a torok veszély a XV. század
második harmadában 221
3.3.1. Albert uralkodása (1438-1439) 221
3.3.2. Az ország kettészakadása és Hunyadi János felemelkedése 223
3.3.3. Interregnum és Hunyadi János kormányzósága 226
3.3.4. V. László uralkodása és a nándorfehérvári diadal 230
3.4. Mátyás király birodalma (1458-1490) 233
3.4.1. A királyi hatalom megszilárdítása 233
3.4.2. Az uralkodó háborúi és külpolitikai törekvései 240
3.4.3. A trónöröklés nehézségei 245
3.4.5. Udvari művészet és irodalompártolás.
A kultúra felvirágzása 247
3.5. Társadalom és gazdaság a késő középkorban 254
3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség 254
3.5.2. Társadalmi rétegződés, rendi dualizmus 254
3.5.3. Egyházi társadalom 263
3.5.4. Az arisztokrácia kialakulása. A familiárisi intézmény
és a nemesség 266
3.5.5. Mezőgazdaság és állattenyésztés 269
3.5.6. Jobbágyok - parasztok 272
3.5.7. Városi jellegű foglalkozások: kézművesség.
kereskedelem, pénzforgalom 275
3.5.S. A városok és mezővárosok igazgatása és társadalma 279
3.6. A Mohácshoz vezető út (1490-1526) 283
3.6.1. A török-magyar viszony és 11. Ulászló uralkodása 283
3.6.2. Az 1514-es parasztháború és következményei 290
3.6.3. A török-magyar viszony és 11. Lajos törekvései 293
3.6.4. A mohácsi csata 299
3.6.5. A műveltség terjedése. Irodalom, művészet és reformáció 301
4. Magyarország két világbirodalom határán (1526-1711)
(Pálffy Géza) 307
4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada
(1526-1606) 310
4.1.1. Két világbirodalom határvidéken 310
4.1.2. Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon 314
4.1.3. Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok
és a magyar rendek 321
4.1.4. A Sztambulba vezető út: Szapolyai János és fia állama 333
4.1.5. Igen szúk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség 339
4.1.6. Mohács utáni társadalmunk útkeresései 346
4.1.7. A magyar gazdaság útjai Európába 355
4.1.8. Honkeresők: etnikai és demográfiai változások 364
4.1.9. Hitkeresők: vallásváltó Magyarország 370
4.1.10. Humanista és reneszánsz nyelvkeresők:
a művelődés aranykora 378
4.1.11. Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború 388
4.2. Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század (1606-1711) 396
4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán? 396
4.2.2. Újabb török hadjáratok a régi cél felé 400
4.2.3. A rendiség megerősödése-kenyértórés az udvarral 406
4.2.4. Önálló életre kelt Erdély - virágzó, majd pusztuló
Tündérország 416
4.2.5. Militarizálódás és önszerveződés: társadalmi változások 427
4.2.6. Gazdasági visszaesés és átrendeződés 436
4.2.7. Pusztuló magyarság - gyarapodó „nemzetiségek" 444
4.2.8. Megújuló katolicizmus-elhúzódó vallásháború 451
4.2.9. Fél évszázad kulturális fejlődés -
fél évszázad háborús válság 459
4.2.10. Felszabadított, de elpusztított ország:
újabb tizenöt év háború 469
4.2.11. Függetlenségi mozgalom és polgárháború:
a Rákóczi-szabadságharc 477
5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711-1918)
(Katus László) 488
5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága
(1711-1848) 492
5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba 492
5.1.2. Rendi intézmények, országos kormányszervek 503
5.1.3. Vallások és egyházak 511
5.1.4. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei:
Mária Terézia reformjai 518
5.1.5. A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése:
II. József reformjai 529
5.1.6. Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai 538
5.1.7. Újratelepítés, népesedési változások 543
5.1.8. Hagyományos és átalakuló mezőgazdaság 553
5.1.9. Ipar. kereskedelem, szállítás 561
5.1.10. A rendi társadalomból a polgári társadalom felé 572
5.1.11. A rendi nacionalizmus kora (1790-1830) 581
5.1.12. A reformkor: a polgári átalakulás előkészítése 593
5.1.13. A nemzetiségi kérdés jelentkezése.
Nemzeti ébredési mozgalmak 609
5.1.14. A barokktól a polgárosodó kultúráig 617
5.2. A polgári Magyarország születése (1848-1918) 635
5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc 635
5.2.2. Kísérletek a Habsburg Birodalom átszervezésére
(1849-1867) 652
5.2.3. A dualista monarchia államrendszere
és a magyar polgári államapparátus felépítése 667
5.2.4. A modem gazdasági növekedés kibontakozása 678
5.2.5. Népesedési viszonyok. Magyarosodás 696
5.2.6. A településhálózat átalakulása,
az urbanizáció felgyorsulása 703
5.2.7. Polgárosodó társadalom 707
5.2.8. Vallások és egyházak a polgári Magyarországon 718
5.2.9. A modern kultúra megalapozása 726
5.2.10. Belpolitika a dualizmus korában 739
5.2.11. A nemzetiségi kérdés 753
5.2.12. Nemzetközi konfliktusok és az első világháború:
a Monarchia végórái 763
6. A 20. századi Magyarország (Romsics Ignác) 773
6.1. Az 1918-1919-es forradalmak 775
6.1.1. Az őszirózsás forradalom és az Első Magyar Köztársaság 775
6.1.2. A kommunista hatalomátvétel és a Tanácsköztársaság 782
6.2. A Horthy-korszak (1919-1944) 789
6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei 789
6.2.2. A trianoni békeszerződés 794
6.2.3. A belpolitikai stabilitás megteremtése
és a politikai rendszer jellege 798
6.2.4. Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés
a gazdaságban 806
6.2.5. Urak és kendek: a ..neobarokk" társadalom 813
6.2.6. Oktatás, kultúra, művelődés 819
6.2.7. Külpolitika, fegyverkezés, revízió 827
6.2.8. A második világháborúban 835
6.3. A szovjet táborban (1945-1989) 844
6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte 844
6.3.2. A párizsi békeszerződés 850
6.3.3. Újjáépítés és a köztársaság felszámolása 854
6.3.4. Az ipar államosítása és a társadalom átrétegződése 860
6.3.5. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása 862
6.3.6. A rákosista diktatúra 868
6.3.7. A vas és acél országa 872
6.3.8. A diktatúra oktatás-és művelődéspolitikája 874
6.3.9. Nagy Imre reformkísérlete 879
6.3.10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 882
6.3.11. Megtorlás és konszolidáció 889
6.3.12. Gazdaság: a reformok útján 898
6.3.13. Oktatásügy és tudományos kutatás
a Kádár-korszakban 905
6.3.14. Társadalom: a „gulyáskommunizmus"
fény- és árnyoldalai 909
6.3.15. Kultúra és művelődés: a „3 T" politikája 917
6.3.16. Külpolitika és külföldi magyarság 922
6.3.17. Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei 927
6.4. A Harmadik Magyar Köztársaság 934
6.4.1. A békés átmenet és az új magyar demokrácia 934
6.4.2. Magánosítás és kárpótlás: a piacgazdaság kialakulása 945
6.4.3. Oktatás, kutatás, művelődés:
az átalakulás előnyei és hátrányai 952
6.4.4. Külpolitika: vissza Európába 954
Bibliográfia (Összeáll Paksa Rudolf) 959
Kronológia 967
Térképjegyzék 1012
Névmutató 1013