Katona József múlt századi arcképei

Előszó

Németh László "rejtélyes költő"-nek nevezte Katonát. Fönnmarad arcképeire is jellemző a Németh László-i meghatározás, hiszen ezek makacsul ellenállnak a megközelítőnek. Szívós türelem segíthet a csak részleges megszólaltatásukban is.
Milyen volt testi valójában, külső megjelenésében drámairodalmunk máig ható klasszikusa? Milyen volt termete, testalkata, milyenek voltak arcvonásai? Hogyan és milyennek ismerhetjük meg őt fönnmaradt arcképei tükrében? A fotográfia Katona életében (1791-1830) még nem volt használatos - csak az 50-es évektől terjedt el nálunk -, így őt természetes testarányaiban, objektíven megmutató foto-arckép nem maradhatott fönn. Alakjának megidézéséhez a gyér és szűkszavú kortársi visszaemlékezések sorából a Katona-kutatás is Dérynét mint hiteles szemtanút idézi leggyakrabban. "Ez (t.i. Katona) igen különös egyéniség volt. Nagy különc, szörnyű komoly mindig s igen rövid beszédű. Egy-egy szóval végzett mindent... Alakja elég csinos volt, sugár termettel, de arca nem volt szép." Katona alakjáról kortársi leírást nem tudunk idézni Dérynéén kívül. Hallgatnak róla a források, még hivatali társa, az őt közelről ismerő Csányi János sem szolgál ilyen adatokkal. Bartucz Lajos antropológus 1930-ban elvégezte drámaírónk és szülei földi maradványainak exhumálását. Vizsgálatának eredményeit azért szükséges legalább kivonatosan idézni, hogy Katona alakjához közelebb kerülhessünk... Vissza