Katona József és Bánk bánja/Vörösmarty életrajza

Tartalom

A Katona József és Bánk bánja tartalomjegyzéke:

Előszó
I.
Katona életrajzának forrásai. Nemzetsége és szüléi. Gyermekévei és tanuló pályája. A gyermek és az ifjú jellem
vonásai. Ifjúkori költeményei és búskomorsága. Színész és drámaíró akar lenni 2
II.
A magyar színészet századunk elején Pesten. 1807-1815. B. Wesselényi és Pestmegye. Vida László, Mérey Sándor
és Kulcsár István. Katona műkedvelő színészkedése, egyetemi tanuló és juratus korában. Szerepei és sikere. Küzdelme önmagával; végkép szakít a színészettel és 1816-ban leteszi az ügyvédi vizsgálatot 18
III.
Katona mint drámaíró 1811-1815. Színész-drámaírók. Fordított drámái. Az akkori műsor. Eredeti kísérletei. Monostori Veronka. Lucza széke. István, a magyarok első királya. Ziska. Nyomok Bánk bánhoz. Aubigny Clementia. A borzasztó torony. Jeruzsálem pusztulása, uj nyomok Bánk bánhoz. Elveszett művei. Rózsa czimű vígjátéka én Déryné. Forduló pont élete- és költészetében. Bánk bánba kezd 48
IV.
Az erdélyi viszonyok. Döbrentei. Az «Erdélyi Múzeum». első magyar drámai pályadíj kitűzése. Katona a Bánk
bán-nal pályázik. A pályázat eredménye. Tokody és Bolyai. Katona tragédiája szóba sem jő. Kijavításához
fog. Bárány Boldizsár. A tragédia történeti és mondai alapja. A régi krónikák és újabb történetírók. Bánk külföldi feldolgozói. Katona czéljai szerint egyaránt feldolgozza a történelmi és mondai elemeket. Javításai részint
saját belátása, részint Bárány Rostája alapján. A német kritika Katonáról. Grillparzer hasontárgyú tragédiája 96
V.
Katona Bánk bán javításán dolgozik. Színpadra akarja vinni.
Betiltják. Kikelése a censura ellen. Történelmi és esthetikai tanúlmányai. Kecskemétre megy és városi alügyvéd
akar lenni. Bánk bánt kinyomatja s Kecskemét városa tanácsának ajánlja. Tiszteletdíja. Viszonya Kisfaludy Károlyhoz. Városi alügyvéddé választatik. Hívataloskodása 1820-1830. Halála 155
VI.
Bánk bán mellőzésének okai. A magyar drámairodalom kiinduló pontjai: a nyelvmívelés s az ősi dicsőség; Katona
nyelve és verselése. Kisfaludy Károly drámái. Dramaturgiánk és a tragikum. Kazinczy költői iskolája. A politikai
közszellem. Bánk bán késő sikerének okai. Irodalmi és politikai viszonyok. A kritika véleménye 1834-60. Vörösmarty. Toldy. Gyurmán. Greguss. Ujabb vélemények ... 177
VII.
Bánk tragikuma. Bonyolúlt indokok. Ellenvetések czáfolata.
Bánk jellemrajza s a cselekvény főpontjai. A kettős cselekvény vádja. Homályos helyek megvilágítása. Bánk bűne
és bűnhődése ... 207
VIII.
Mennyiben homályos Katona és mennyiben nem? Miben utánozza Shakspearet? Jellemrajzi módszere. Gertrúd, Ottó,
Biberach jellemrajzai. Az idegen befolyás és nemzeti visszahatás képviselői. Endre és Melinda jellemrajzai 254
IX.
Simon, Mikhál és Petur jellemrajzai. Általános érzések egyénítve. Tiborcz. A mellékszemélyek. A cselekvénynek némely látszólagos és valódi hibái. Történelmi hűség. J. mű technikája. Befejezés 280

A Vörösmarty életrajza tartalomjegyzéke:

I. Vörösmarty születése. Atyja és anyja. Gyermekévei; tanulása Puszta-Nyéken és székes-Fehérvárott 1816-ig. Öcscse János. A későbbi férfiú és költő jellemvonásai a gyermekben. Olvasmányai; verselgetni kezd 5
II. Vörösmarty 1816-ban a pesti gymnasiumban tanúi s egyszersmind gyermekeket tanít. 1817-ben az egyetembe lép. jabb olvasmányai s az egyetemi tanárok hatása. Sallay Imre tanulótársa. Atyja halála. Anyja özvegysége és utolsó évei. A szegény asszony könyve czímű költeményében anyját rajzolja 24
III. Vörösmarty mint a Perczel-fiúk nevelője, első ízben 1817-1822. A Perczel-család. Jogi vizsgálatai az egyetemen. Olvasmányai Pesten. Barátai Börzsönyben: Egyed Antal, Klivényi Jakab, Teslér László. Első drámai és epikai kisérletei: Zsigmond király. Ypsilonháború, Hűség diadalma. Lyrai költemények 34
IV. Vörösmart Görbőn mint patvarista. Az Elbúsult deák czímű drámája. Első föllépte a Koszorúban. Az 1823-iki politikai mozgalmak hatása. Zalán futásába kezd. Zrínyi, Gyöngyösi és a XVIII. század epikusai. Epikamozgalmak a jelen század elején. Aranyos-rákosi Székely Sándor. Vörösmarty első szerelme. Perczel Etelka 49
V. Vörösmarty mint a Perczel-fiúk nevelője másod ízben, 1823-1825. Ügyvédi vizsgálatot tesz. A pesti irodalmi körök 1798-1825. Kármán. Révai. Horvát István, Szemere és Vitkovics. Kulcsár. A Marczibányi-intézet. Fehér György. Petrózai Tratner János. A gróf Telekiház. Auróra. Hébe. Kisfaludy Károly és Kazinczy. Kovácsóczy Aspasiája. Vörösmarty új barátai: Toldy, Fábián, Zádor. Első találkozása Deák Ferenczczel. Zalán futása fogadtatása. Vörösmarty és Kazinczy 78
VI. Vörösmarty felhagy a nevelőséggel. Haboz az írói és ügyvédi pálya között. Az írók jövedelmei. Néhány hónapra újra nevelősködik. Kiadja Salamon-t. Kirándulásai a vidékre. tiszteletdíjai. Székesfehérvárott akar megtelepedni mint ügyvéd, majd Pesten marad, és átveszi a Tudományos Gyűjtemény szerkesztését. Munkássága 1823-1833. Irodalmi állapotok, Viszonya Kulcsárral, Szemerével és Vitkoviccsal. Horvát István hatása Vörösmartyra. Egy új nagy eposz terve. Az Auróra-kör, tagjai, törekvése és iránya. 105
VII. Az Auróra-kör kritikai hajlamai. Xéniák. Vörösmarty munkássága a Tudományos Gyűjtemény-ben. Nyelvészeti értekezései. Bajok a cenzorral. A Conversations Lexikon-i pör. A Kritikai Lapok, Jelenkor és Társalkodó terve. Széchenyi hatása az Auróra-körre. Kisfaludy Károly halála. Vállalatai sorsa. Vörösmarty anyagi helyzete, lakása, külsője és szokásai. Bárfay és neje. Estélyek. Br. Wesselényi Miklós, Vörösmarty anyjának halála. 129
VIII. Vörösmarty munkáinak első gyűjteménye 1833. Költészetének irodalomtörténeti jelentősége. Költői nyelve: a különbség közte és Kazinczy közt. A Vörösmarty előtti költői irányok és iskolák. A francia, népies és klasszikus iskola. Német befolyás. Kazinczy német-görög klasszikai iránya. Kölcsey, Kisfaludy Sándor és Csokonai. Kisfaludy Károly, a nemzeti irány. Vörösmarty mint ez irány legkiválóbb képviselője. A történeti, mondai és népies elem, a nemzeti és művészeti irány összeolvadása. Eposzai bírálata: Zalán futása, Cserhalom, Eger, Széplak, A rom, Két szomszédvár. Lírai költeményei 1838-ig 152
IX. Irodalmi triumvirátus. Bajza és a Kritikai Lapok. Vörösmarty mint nyelvész, összezördülése Széchenyivel. Toldy és az Akadémia. Az Athenaeum és Figyelmeztető. Vörösmarty beszélyei és drámái. Salamon, A bujdosók, Csongor és Tünde. 182
X. Drámaírói pályájának folytatása: Kincskeresők, Vérnász, A fátyol titkai, Árpád ébredése, Maróti bán, Az áldozat, Czillei és a Hunyadiak. Vörösmarty mint színikritikus, dramaturgiai töredékei, színibírálatai, polémiái. A Csiga-vendéglő vacsoráló társasága. A Nemzeti kör. 207
X. Akadémiai jutalmak, megtiszteltetések, írói tiszteletdíjak. Széchenyi hatása Vörösmartyra. A magyar hazafi lírai jellemzése. A Szózat és más hazafi ódák. A magyar költészet és az ellenzék. Párhuzam Berzsenyi és Vörösmarty közt. Újabb lírai költemények. Csajághy Laura. Költői veszélyek. Szép Ilonka. 246
XI. Vörösmarty anyagi körülményei. Politikai érdekeltsége és pártállása. A márciusi napok 1848-ban. Képviselővé választatik. Petőfi támadása. viszonya Petőfihez és Aranyhoz. A forradalom és Debrecen. A kegyelmi szék bírájává neveztetik ki. Bujdosása a világosi napok után. Pestre jő: kegyelmet nyer. Baracskára, majd Nyéker vonul. Lear király-t fordítja, s néhány költeményt ír. A vén cigány. Betegeskedése, halála és temetése. 287

Témakörök