Katolikusok Debrecenben 1715-2015

Fülszöveg

Aló. század közepére a katolikus vallásgyakorlatot a kálvinizmus kiszorította Debrecenből. A régi egyházi ingatlanokat, köztük a gótikus Szent András-templomot a protestánsok vették használatba. A város egészen 1715-ig helyi rendeletekkel védekezett a katolikusok visszatérése ellen. Ekkor azonban a szabad királyi városi jogok törvénybe iktatása érdekében és Csáky Imre, váradi püspök országgyűlési tevékenysége révén újraszerveződhetett a katolikus hitélet. Ennek lépése éppen 300 évvel ezelőtt a plébánia-alapítás volt. Csáky Imre kalocsai érsekként és bíborosként is szívén viselte a templom felépítését, ezért a piarista rendre bízta az ügyet. A kegyesrendi szerzetesek már 1719-ben iskolát nyitottak, majd Csáky anyagi segítségével felépítették és berendezték a barokk Szent Anna-templomot, amely a bíboros végső nyughelye is lett.
Az újjászületés 300 éves folyamata máig tart. A 19. sz. végén a katolikus leánynevelés intézményesült, a 20. sz. első felében két új templom épült. A... Tovább

Fülszöveg

Aló. század közepére a katolikus vallásgyakorlatot a kálvinizmus kiszorította Debrecenből. A régi egyházi ingatlanokat, köztük a gótikus Szent András-templomot a protestánsok vették használatba. A város egészen 1715-ig helyi rendeletekkel védekezett a katolikusok visszatérése ellen. Ekkor azonban a szabad királyi városi jogok törvénybe iktatása érdekében és Csáky Imre, váradi püspök országgyűlési tevékenysége révén újraszerveződhetett a katolikus hitélet. Ennek lépése éppen 300 évvel ezelőtt a plébánia-alapítás volt. Csáky Imre kalocsai érsekként és bíborosként is szívén viselte a templom felépítését, ezért a piarista rendre bízta az ügyet. A kegyesrendi szerzetesek már 1719-ben iskolát nyitottak, majd Csáky anyagi segítségével felépítették és berendezték a barokk Szent Anna-templomot, amely a bíboros végső nyughelye is lett.
Az újjászületés 300 éves folyamata máig tart. A 19. sz. végén a katolikus leánynevelés intézményesült, a 20. sz. első felében két új templom épült. A fejlődés új korszakát nyitotta meg II. János Pál pápa 1991. augusztus 18-i látogatása.^ 993-ban Debrecen lett az új egyházmegye székhelye.
A kezünkben tartott kötet sokféle módon igyekszik dokumentálni a debreceni katolikusok 300 éves múltját és hozzájárulásukat a, város szellemi és anyagi fejlődéséhez. Az utóbbi három évszázad katolikus eseményeinek és neves személyiségeinek sora kiegészítésre, folytatásra ösztönzi mai és jövőbeni olvasóit. Vissza