Katholikus alapelveken nyugvó általános szentirási magyarázattan

Tartalom

Fordító előszava.
Bevezetés
I. FEJEZET.
A magyarázattanról általában.
1. §. Különféle jelek, melyek által gondolatainkat és érzelmeinket másoknak
tudomására hozzuk. A jelentés és értemény 7
2. §. A jelentés és értemény közötti különbségről 8
3. §. A jelentéseknek és érteménynek felosztása 9
4. §. Mit tesz magyarázni és hányféle eljárása van a magyarázónak ? 11
5. §. A magyarázattan fogalma 12
6. §. A közönséges magyarázattan legfőbb alapelve 13
7. §. Magyarázattani általános szabályok 14
II. FEJEZET.
A szentírási magyarázattanról különösen.
8. §. Fogalma és az anyag áttekintése 15
9. §. I. A szentírás meghatározása igazoltatik 16
10. §. Folytatás 20
11. §. Folytatás 21
12. §. II. A keresztény egyház a hagyomány által lőn megalapítva és elterjesztve 24
13. §. III. A szentírás Jézus Krisztusnak és az apostoloknak összes tanát nem
tartalmazza 26
14. §. IV. A szentírás nem világos minden helyen 28
15. §. V. Jézus Krisztusnak és az apostoloknak összes tana tisztán és világosan
a róm. kath. egyházban tartatik fenn 31
16. §. VI. A kath. egyház a lényegesekben hiteles magyarázója a szentirásnak 33
17. §. VII. A trienti zsinatnak a szentírás magyarázatára vonatkozó határozata.
A kath. magyarázattannak legfőbb alapelve 36
18. §. VIII. Azon befolyásról, melyet a kath. egyház a szentirásnak tudományos magyarázatára gyakorol. Tevőleges és tagadó szabályok 43
19. §. IX. A csupán észszerű és a katholikus magyarázat közötti különbség 46
20. §. X. A katholikus magyarázat ellen támasztott kifogások és kételyek czáfolata 50
21. §. Hogyan neveztetik a magyarázat legfőbb szabálya szerint feltalált
értemény ? 54
22. §. A szentírási magyarázattan fontos volta és haszna 55
23. §. Az általános, szentírási magyarázattan felosztása 57
24. §. A magyarázattan történetének rövid vázlata
ELSŐ RÉSZ.
Az értemény feltalálásáról
ELSŐ SZAKASZ.
Az értemény feltalálásáról a beszédmód segélyével.
I. FEJEZET.
A beszédmódról általában és annak biztos megismerése módjáról.
25. §. A beszédmód és annak eredete 64
26. §. A beszédmód szükséges volta és megkülönböztetése 66
27. §. A magyarázó mindenekelőtt szükségképen a beszédmódot vegye figyelembe, és biztosan követi azt 68
28. Hogyan lehet valamely holt nyelvnek beszédmódját biztosan megismerni ? 69
29. §. A) Azon források fontosságáról, melyekből a holt nyelv beszédmódja
megismertetik 70
30. §. B) A holt nyelv beszédmódja megismerése segédeszközeinek tekintélyéről. 71
II. FEJEZET.
A szentírás beszédmódjáról, és a forrásokról, melyekből az megismerendő.
31. §. Előzetes kérdés. Szabad-e a kath. magyarázónak az eredeti nyelvre
visszatérni ? 75
ELSŐ CZIKK.
Az újszövetségi nyelv természetéről.
32. §. A tudósok különböző Ítélete ez érdemben, és a tárgyalandók váza 78
Az újszövetségi nyelv alapjellegéről, vagyis az újszövetségi nyelvről, amennyiben
az görög.
33. §. A későbbi általános és közönséges görög nyelv jellege 78
A) Az újszövetségben előforduló alexandrinismusok.
34. §. 1. A szótári különlegességek 80
35. §, 2. A nyelvtani különlegességek 84
36. §. B) Judaismusok és Cilicismusok 85
37. §. C) Latinismusok 86
Az újszövetségi nyelv zsidó alkatrészéről.
38. §. A hebraismusok eredete 86
39. §. I. A külső alkatot illetőleg 87
40. §. II. A belső jelleget és pedig :
A) A szótárit illetőleg 88
41. §. B) A nyelvtani jelleget illetőleg 90
42. §. A rabbinismusok 91
43. §. Az újszövetségi nyelv keresztény alkatrészéről 93
44. §. A judaismusok- és aramaismusokkal, továbbá az újszövetségben christianismusokkal vegyes, kélsőbb-korbeli görög nyelv különféle elnevezései 95
MÁSODIK CZIKK.
Azon forrásokról és segédeszközökről, melyekből a szentírás beszédmódja megismertetik.
45. §. Hánynemű forrás és segédeszköz használandó és honnan ismertetik
meg, hogy mely beszédmódot kell az egyes helyeken a magyarázónak
követnie ? 96
Azon forrásokról és segédeszközökről, melyekből megismerhetjük a szentírás
beszédmódját, amennyiben ez héber, kaid és a görögül irt könyvekben hebraismussal vegyes.
46. §. I. A forrásokról 98
A héber beszédmódra vonatkozó, fentartott hagyományról:
47. §. A) A régi fordításokban
48. §. B) A régi írókban 102
49. §. C) A rabbik commentárai- és szótáraiban
50. §. II. A héber beszédmód megismerésének segédeszközeiről 103
Azon források és segédeszközökről, melyekből megismerhetjük a szentírás
beszédmódját, amennyiben ez görög és pedig:
51. §. I. Közönséges 105
52. §. II. A zsidóknál sajátos 106
Az újszövetségi beszédmód forrásairól és segédeszközeiről, amennyiben ez:
53. §. Keresztényi 108
54. §. Jelen szakasz záradéka
MÁSODIK SZAKASZ.
Az értemény feltalálásáról a beszédszöveg segélyével.
55. §. Mi a szöveg és miért kell a magyarázónak arra tekintettel lennie ? 110
56. §. A szöveg felosztása 111
57. §. Honnan tudjuk meg, hogy valamely beszédnek mely részei, mily módon
és mily fokban függnek össze ?
Mire tanit meg bennünket
A) A beszéd logikai összefüggése, különösen:
58. §. I. A legközelebbi? 115
Mily előnyére van a magyarázónak a logikai szöveg, nevezetesen:
59. §. II. A közelebbi és távolabbi? 117
60. §. B) Mit használ a magyarázónak a psychologiai, történeti és optikai
összefüggésnek megfigyelése? 122
61. §. Azon szabályokról, melyek akkor tartandók meg, midőn a magyarázásnál a szöveg használtatik 124
Kedvező alkalom nyilik itt a párhuzamos helyekről szólani
62. §. Mely helyek mondatnak párhuzamosaknak, és hogyan osztatnak fel? 126
63. §. Különféle és sok azon haszon, melyet a párhuzamos helyek összehasonlítása nyújt 128
64. §. Hogyan találtatnak meg a párhuzamos helyek ? 132
65. §. A párhuzamos helyek alkalmazásánál használandó óvszabályok 133
66. §. Az ellenmondó helyekről 134
67. §. Mi a szentírás magyarázójának a kötelessége a látszólagos ellenmondásokat illetőleg? 136
HARMADIK SZAKASZ.
Az értemény feltalálásáról szóló állapota segélyével.
68. §. Szóló egyéniségének a magyarázó előtt ismeretesnek kell lennie, és honnan ismertetik az meg ? 143
69. §. Hol beszól valaki saját, hol mások véleménye szerint? 144
I. FEJEZET.
Szólónak külső állapotáról.
70. §. Mit értünk szólónak külső állapota alatt, és mily előnyöket nyújt annak
ismerete a magyarázónak ? 146
71. §. Azon forrásokról, melyekből szóló külső állapotának ismerete merítendő 148
II. FEJEZET.
Szólónak belső állapotáról.
72. §. Mit értünk szólónak belső állapota alatt ? 149
I. Szólónak szándékáról.
73. §. Mit értünk szólónak szándéka alatt, hányféle az, és miért kell a magyarázónak arra tekintettel lennie?
74. §. Mily előnyöket nyújt a magyarázónak szóló szándekának figyelembevétele ? 151
75. §. Honnan tudjuk meg szóló szándekát? 154
76. §. II. Szólónak kedélyhangulatáról 156
77. §. III. Szóló lelkének természeti hajlandóságáról és jelleméről 157
78. §. IV. Szóló szellemi műveltségéről 159
Szólónak szellemi műveltségéről, amennyiben az befolyással bir:
79. §. A) A beszéd tárgyára 160
Azon forrásokról, melyekből a bibliai kor egyéni állapotának
ismerete merítendő.
80. §. Felosztás 163
81. §. A keresztény 164
a) Katholikus forrásokról 164
b) A nem-katholikus forrásokról
82. §. A zsidó forrásokról. 165
83. §. A pogány forrásokról 169
Szóló szellemi műveltségéről, amennyiben az befolyással bir:
B) A beszéd alakjára.
84. §. Átnézet 170
85. §. I. A bibliai Írásmód jellegéről általában
II. A szentírási képletekről 175
1) az egyes mondatokban.
86. §. Ezek megismeréséről
87. §. Ezek magyarázásáról 177
A sajátlan szólásmódról 178
2) az összefüggő mondatokban.
88. §. Általános észrevételek
A képbeszédekről, jelképekről, előképekről, példázatokról és mesékről 180
89. §. a) Ezek meghatározásáról
90. §. b) Ezek megismeréséről 184
91. §. c) Ezek magyarázásáról 186
92. §. III. A tanmondatokról 189
93. §. IV. A szónoki nyomatékosságokról 190
V. Az újszövetségben előforduló ószövetségi helyekről 192
94. §. 1. Az újszövetségben idézett ószövetségi helyeknek különféle módjáról
és czéljáról
95. §. 2. Az újszövetségben idézett ószövetségi helyeknek magyarázásáról 196
VI. FÜGGELÉK.
A szentírás magyarázásában követett néhány téves elvről és
módról.
96. §. Átnézet 200
A) A szentírásnak mystikus magyarázásáról 201
97. §. Mi a mystikus értemény és a mystikus magyarázás, és hogyan osztatik
az fel ?
98 §. Mit kell tartanunk a szentirásnak mystikus magyarázásáról általában,
és mit kell annak használatakor figyelembe vennünk? 202
99. §. A mystikus értemény védelmezőinek érvei 204
100. §. B) A pietisták és quaekerek magyarázási elvéről 210
101. §. C) A szentírásnak morális magyarázásáról. Mi a morális értemény és
magyarázás? . 212
Megvizsgáltatnak azon érvek, melyek alapján a szentirásnak morális
magyarázata ajánltatik.
102. §. 1-ső érv
103. §. 2-ik érv 214
104. §. Folytatás 220
105. §. 3-ik érv 222
106. §. D) A hitregés magyarázatról Mit kell a hitregék alatt érteni ? 224
A szentírásban nem engedhetők meg a hitregék.
107. §. I. Az újszövetséget illetőleg 226
108. §. II. Az ószövetség szent könyveiben sem engedhető meg semmi hitrege 231
MÁSODIK RÉSZ.
A feltalált értemény eléadásáról
109. §. Az értemény eléadásában megtartandó szabály 235
110. §. Az értemény eléadásának különféle fajai
111. §. I. A szentírás fordítása 236
112. §. A fordítások bírálata 238
113. §. II. A paraphrasis 242
114. §. III. A seholionok 243
IV. A commentár
Mi a commentár és mi a commentátor kötelessége:
115. §. 1. általában ? 244
Mit kell a commentátornak teljesítenie
2) különösen ?
116. § A) A történeti könyvekben és részekben 246
117. §. B) A tankönyvekben és részekben 249
118. §. C) A prófétai könyvekben és részekben 250
119. §. Folytatás 254
120. §. D) A költői könyvekben és részekben 256
121. §. Folytatás 257
V. A gyakorlati népszerű magyarázat.
122. §. Fogalma, a tudományos magyarázattól való különbsége, czélja és haszna. 259
123. §. A gyakorlati népszerű magyarázó kellékeiről
124. §. Különösen megtartandó szabályok 260
125. §. Folytatás 262
126. §. A gyakorlati népszerű magyarázat némely hibáiról 265
Említésre méltó soholiasták és szentírási commentátorok.
127. §. A) A régiebbek 266
128. §. B) A középkorbeliek 267
C) Az ujabb korbeliek.
129. §. I. A katholikusok közöl 268
130. §. II. A nem-katholikusok közöl 271
131. §. Magyarázati gyakorlat 274

Témakörök