| Kiadó: | Gondolat Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 521 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Előszó: Esztétika és esztétikatörténet | |
| A viszonyító mérték | |
| Az elmélet történetisége | |
| Elemzés - vagy belamagyarázás és ismertetés? | |
| Társadalmi vagy eszmetörténeti? | |
| Teljesítmény és korillúzió | |
| Osztályérdek és korfeladat | |
| Az esztétika egyenlőtlen fejlődése | |
| Az esztétikai "munkamegosztás" | |
| A marxi-lenini összegzés | |
| Az esztétika kezdetei | 5 |
| A költészet elleni támadások előrevetik a későbbi viták árnyékát | 7 |
| Az esztétika mint a kozmológia folyománya | 10 |
| A püthagoreizmus - első kísérlet egy esztétikai tan megalkotására | 12 |
| Szofisztika, kriticizmus és görög demokrácia | 14 |
| Szókratész nézetei a művészetről | 18 |
| Platón | 21 |
| A művészet eredete a Prométheuszról szóló mítosz szerint | 23 |
| A művészet nem több és nem kevesebb tükörnél | 29 |
| Értelmes és értelmetlen öröm | 34 |
| A művészet varázsa veszedelmes | 35 |
| A zene része a léleknek | 37 |
| Mit értünk "kalosz"-on? | 41 |
| A szépség lépcsőfokai | 43 |
| A művészet ugyan silány filozófia, de a filozófia kiváló művészet | 48 |
| Arisztotelész | 51 |
| Arisztotelész a művészet eredetét az emberi kézre vezeti vissza | 53 |
| Genetikai módszer a megismerésre alkalmazva | 57 |
| A tapasztalat antológiája a művészetben | 58 |
| A tragédia szerkezete hasonló a tudomány logikájához | 60 |
| A gyönyörűség különféle haszna és jellege | 63 |
| Az államférfi és a nevelők művészetéről | 68 |
| Arisztotelésztől Plotinoszig | 73 |
| A művészeti érdeklődés fellendülése | 75 |
| Ciceróban megtaláljuk kora erejét és gyöngéit | 85 |
| Longinus. Nagy stílust a művész nagysága teremt | 87 |
| Khrüszosztomosz | 89 |
| Plotinosz elveti a harmóniát | 92 |
| A középkor esztétikája | 97 |
| Kiirtotta-e a középkori szellem az esztétikát? | 99 |
| Ágoston: A művészet csalása nem igazi csalás | 103 |
| Ágoston "újpüthagoreizmusa" | 107 |
| A rútság az esztétikai reagálás hiánya | 112 |
| Aquinói csak ismételi Ágostont | 114 |
| Az esztétika és a vallás | 119 |
| Ágoston okszerűen védelmezi a szépséget | 123 |
| Reneszánsz (1300-1600) | 127 |
| Mennyiben jelentette az újjászületés újnak a születését? | 131 |
| A reneszánsz teljessége és bonyolultsága | 134 |
| A művész mint filozófus és kritikus | 139 |
| A költészet mint utánzás | 143 |
| A szépség mint rejtett természet | 146 |
| Sidney: A költő tökéletesíti azt, ami van | 147 |
| Fracastroro és Castelvetro | 151 |
| A szekularizáció racionalizmust és individualizmust szül | 154 |
| Dürer a tehetségről | 156 |
| A tizenhetedik század és a neoklasszicizmus 1750-ig | 159 |
| Az ész a filozófiában, a szabályok éa művészetben | 161 |
| A képzelet kettőssége Baconnél | 163 |
| Descartes és Hobbes | 164 |
| Le Bossu | 177 |
| Leibniz; A tudományos világkép korlátozott voltáról | 180 |
| Spinoza történeti szemlélete | 183 |
| A tizennyolcadik századi angol iskola | 185 |
| Az angol esztétika Locke-ból indul ki | 187 |
| Tetszetős racionalizmus a művészet minden ágában | 188 |
| Berkeley: "A belső érzékelés fejlődése" | 194 |
| Hume az indulat és az érzelem két útjáról | 195 |
| A szépség a káosz legyőzése | 197 |
| Burke: A szépérzék mint szociális ösztön | 202 |
| Hogarth: Változatosság az egyformaságban | 205 |
| Reynolds | 209 |
| Az esztétikai gondolat fejlődése Olaszországban és Franciaországban a XVIII. század folyamán | 213 |
| A képzelet bajnokai : Vico és elődei | 215 |
| Concillac | 219 |
| Diderot | 224 |
| A német racionalizmus és az új művészetelmélet | 231 |
| Baumgarten - az esztétika keresztapja | 233 |
| Sulzer és Mendelssohn | 238 |
| Megújult érdeklődés Görögország iránt; Winckelmann | 240 |
| Lessing: A költészet és a vizuális művészet szférái | 244 |
| Heinse naturalizmusa és Hamann elmélete az érzékiségről | 249 |
| Herder | 251 |
| A német klasszikus esztétika: Kant, Goethe, Humboldt, Schiller | 257 |
| Kant rendszerének új vonása | 259 |
| Az esztétikai élvezet érdek nélküli és egyetemes | 268 |
| A művészet mint erkölcsi szimbólum | 273 |
| Goethe pozíciójának sajátossága | 275 |
| Humboldt esztétikája egy része általános antropológiájának | 282 |
| Schiller, a moralista | 285 |
| A német romanticizmus | 295 |
| A romantikus nemzedék radikalizmusa | 297 |
| A romantikusok szektája és Friedrich Schlegel esztétikai jövendölése | 301 |
| A romantikus eszmék és szociális programok Angliában és Amerikában | 311 |
| Ellentétes kiinduló helyzet | 313 |
| Blake | 314 |
| Blake dinamizmusa | 316 |
| Wordsworth | 316 |
| Coleridge | 320 |
| Shelley | 324 |
| Kant | 325 |
| Carlyle | 326 |
| Emerson | 327 |
| Ruskin: Gyakorlati programmal fellépő romantikus | 330 |
| Mossir: A szocialista lázadása a közönségesség ellen | 336 |
| Whitman: A másodkézből vett művészet értéktelen | 338 |
| Az abszolút idealizmus: Fichte, Schelling, Hegel | 341 |
| Az esztétika a filozófiai fejlődés középpontjában | 343 |
| A művészetek rendszere Schellingnél | 347 |
| Hegel a dialektika segítségével összebékíti az ellentéteket | 349 |
| A művészet legjobb anyaga az emberi alakban megtestesülő isteni | 352 |
| A romantikus művészet és felbomlása a romantikus iróniában | 356 |
| A költészet az egyetemes művészet | 360 |
| A dualista idealizmus: Solger, Schleiermacher, Schopenhauer | 363 |
| A művészet az irónia segítségével feltárja az eszmei világot; Solger | 365 |
| Schleiermacher | 367 |
| Schopenhauer metafizikai paradoxonja | 371 |
| A társadalom és a művész | 377 |
| A művészet helye az új társadalomban | 379 |
| Saint-Simon: A művész a reformátorok triumvirátusában | 381 |
| Comte és Taine | 382 |
| Zola: A költő mint kísérletező | 386 |
| A "l'art pour l'art" irányzata | 387 |
| A metafizika válsága | 401 |
| E. T. Vischer modernizálja Hegelt | 403 |
| Hermann Weisse és Hermann Lotze | 406 |
| E. von Hartmann és Herbart | 409 |
| Nietzsche | 412 |
| Az esztétika a tudomány korában | 419 |
| Esztétika "alulról" | 421 |
| Fechner kísérleti módszere | 424 |
| Darwin és Spencer | 432 |
| A művész és a kritikus esztétikája | 434 |
| Bosanquet és Dilthey | 436 |
| Esztétikai elméletek a huszadik században | 439 |
| Croce | 441 |
| Collingwood | 444 |
| Santayana | 446 |
| Ernst Cassirer | 448 |
| Esztétikai plurarizmus a szemantikában | 452 |
| A pszichoanalitikus szimbólumok | 453 |
| Az ösztön mint a művész alkotóerejének alapja | 456 |
| Típusok és temperamentumok | 457 |
| Herbert Read és Whitehead | 458 |
| Lewis Mumford | 460 |
| John Dewey szociálfilozófiájának esztétikai vetülete | 461 |
| A történeti kutatások és fordítások számának növekedése - kevesebb átfogó rendszer | 463 |
| Jegyzetek | 469 |
A borító kissé elszíneződött, foltos.
A borító elszíneződött, kopott.
A gerinc elszíneződött. A kötés megtört. Több oldalon ceruzás jelölés, aláhúzás és bejegyzés található. Néhány lap foltos.
A borító kopott és elszíneződött.
Folytatás Microsoft-tal