Mélyáram

Előszó

A szerző, akinek új kötetét kezében tartja az olvasó, a század magyar irodalmának eleddig legkalandosab pályájú írója: első verseit kivéve minden műve körül vita támadt, barátok és ellenfelek csaptak össze (sokszor a szó szoros értelmében is) egy-egy előadásán, s volt olyan időszak (a tízes-húszas években), amikor az egész közvélemény visszhangzott nevétől. De nemcsak a közönség számára maradt többé-kevésbé izgató talány Kassák Lajos művészete: egyelőre az irodalomtörténetírás is csak egyes korszakaiban vizsgálódik, s még nem kísérli meg átfogni egész életművét.
Valóban nehéz megkeresni az állandóan kísérletező író-festő útján azokat a jegyeket, melyek mindvégig kísérik, s azokat, melyeket csak ideig-óriág visz magával; nem könnyű feladat a mű egészére jellemző vonásokat az egyes korszakokétól elválasztani, s ezért helyét is nehéz kijelölni irodalmunkban. Most azonban, hogy lassan lehetőségünk nyílik - egy-egy vers- vagy novellaválogatás alkalmával - végigtekinteni munkával telt öt évtizedén, egyre nehezebben bújhatunk ki a ránk súlyosodó feladat alól. Még egy olyan majdhogynem esetlegesen együvé került kötet anyagában is, mint a Mélyáram, már legalább vázlatszerű összefoglalás után kiáltanak azok az esztétikai nézetek, tartalmi kérdések és formai tulajdonságok, melyek külön-külön esetleg megmagyarázhatatlanoknak és követhetetlennek látszanak, összeségükben azonban történetileg érthetővé válnak. De segítséget nyújthat ez a vázlat az életmű egészének és egyes korszakainak értékeléséhez is. E gyűjtemény elbeszéléseinek születési időpontját nem jelöli évszám, s a kíváncsi olvasó még az írások sorrendjétől sem lesz okosabb: sem időrendi, sem tematikai szempontok nem vezették az összeállításkor a szerzőt. Mégis mindenki, aki figyelemmel halad végig a lapokon, hamarosan fel tud állítani magában bizonyos kategóriákat: érezni fogja, hogy mely novellák íródhattak a korai időszakban, a tízes évek elején, melyek születhettek a világháború borzalmas éveiben s azt követően, végezetül melyek lehetnek későbbi évtized termékei. Ebben az önkéntelen korszakolásban nemcsak az egyes témák segíthetik, de az írások mélyén meghúzódó világnézeti különbözőségek és a szembeötlő formai eltérések is. Feladatunk - ebből következően - az, hogy az irodalomtörténet eddig feltárt adataival az olvasó segítségére siessünk, tényekkel támasszuk alá megsejtéseit, és néhány összefüggésre hívjuk fel figyelmét.
De nemcsak tartalmi és formai oldalról kell feltérképeznünk a kötet, hanem a periodizálás munkáján túl, a novellák értékeivel és hibáival kapcsolatosan is el kell mondani véleményünket. Hiszen nemcsak a mondanivaló változásai, az előadásmód különbözőségei tűnhettek fel az olvasónak, hanem minden bizonnyal az egyes írások közötti színvonal-eltérés is; az, hogy a jól szerkesztett, érdekes, hű légkört teremtő, élő alakokat elénk állító és maradandó értékű alkotásokat sokszor két-három gyengébb, szürkébb és vitatható írás követi. Kassák Lajos irodalmi munkásságának mérlegeléséhez igen hasznos, hogy ezek az egyenetlen színvonalú művek is kötetbe kerüljenek, s könyvkiadásunk így, a teljes kép elénk állításával segíti a tájékozódást, de ezzel a jó és kényelmes lehetőséggel csak akkor tudunk élni igazán, ha magyarázatot adunk a nyilván világnézeti eredetre visszavezethető segítő és fékező erőkre, egyszóval, ha tudunk némi támpontot nyújtani az író alkotói módszerének értékeléséhez. S tehetjük ezt akár csak e válogatás anyagának felhasználásával, és nemcsak azért, mert a mondanivalónkat illusztráló szöveg azonnyomban visszakereshető, hanem azért is, mert ezekből az alkotásokból általánosságban felvázolhatjuk Kassák útját, megvonhatjuk egyes korszakainak határait, leáshatunk művészi elveinek mélyére, és megfejthetjük titkainak jó részét. Vissza