Kártérítési jog

Fülszöveg

A magánjog szankciói körében kiemelt helyet foglal el a kártérítési felelősség. A kötelezettségszegés felelősséget keletkeztet, a magánjog elsődlegesen vagyoni hátrány okozásával szankcionáló természete a kártérítésre kötelezésen keresztül valósítja meg helyreállító, preventív és néhány esetben represszív célját. Bár a modern kártérítési jog alapelvei, főbb szabályai régóta kimunkáltak, a károkozásra vezető tényállások sokszínűsége a jogalkalmazást szinte valamennyi kártérítési jogintézmény esetében új kihívások elé állítja. A polgári jog felelősségi alakzatai között a jogsértő szubjektumát figyelembe vevő és kizárólag a helyreállításra koncentráló objektív felelősségi renddel egyaránt találkozhatunk. A kár elemeinek pontos körülhatárolása központi kérdés a teljes kártérítés elvének való megfelelés során. A személyhez fűződő jogok egyre magasabb értéken való elismerése és védelemben részesítése a klasszikus kártényállás megbomlásával, büntetőfunkciók beemelésével, sajátos helyet... Tovább

Fülszöveg

A magánjog szankciói körében kiemelt helyet foglal el a kártérítési felelősség. A kötelezettségszegés felelősséget keletkeztet, a magánjog elsődlegesen vagyoni hátrány okozásával szankcionáló természete a kártérítésre kötelezésen keresztül valósítja meg helyreállító, preventív és néhány esetben represszív célját. Bár a modern kártérítési jog alapelvei, főbb szabályai régóta kimunkáltak, a károkozásra vezető tényállások sokszínűsége a jogalkalmazást szinte valamennyi kártérítési jogintézmény esetében új kihívások elé állítja. A polgári jog felelősségi alakzatai között a jogsértő szubjektumát figyelembe vevő és kizárólag a helyreállításra koncentráló objektív felelősségi renddel egyaránt találkozhatunk. A kár elemeinek pontos körülhatárolása központi kérdés a teljes kártérítés elvének való megfelelés során. A személyhez fűződő jogok egyre magasabb értéken való elismerése és védelemben részesítése a klasszikus kártényállás megbomlásával, büntetőfunkciók beemelésével, sajátos helyet foglal el a kártérítési jogban.
A kötet a legújabb bírói gyakorlat köréből válogatva rendszerezi a kártérítési jog intézményeit értelmező döntéseket, elsősorban a gyakorló jogászok számára nyújtva segítséget. Elhatárolási kérdésekre, a kár fogalmának értelmezésére, a kártérítés módjára, az általános és a speciális felelősségi alakzatokra egyaránt kitérnek a válogatott döntések. A kötet a Legfelsőbb Bíróság legújabb döntései mellett az ítélőtáblák és a megyei bíróságok gyakorlatából is válogat. A szerkesztési elvek között elsődleges szempont volt, hogy olyan döntések szerepeljenek a könyvben, melyek a bírói gyakorlatban jelenleg uralkodó fő álláspontokat, ítélkezési állandókat és néhány esetben vitás kérdéseket világítanak meg. Vissza