Előszó
Részlet a könyvből:
Az étterem tulajdonosa jelt adott a zongoristának, s a tangó az ütem közepén megszakadt. A táncoló pár megállt a parketten.
- Nos, igazgató úr? - kérdezte egy karcsú, szőke...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Az étterem tulajdonosa jelt adott a zongoristának, s a tangó az ütem közepén megszakadt. A táncoló pár megállt a parketten.
- Nos, igazgató úr? - kérdezte egy karcsú, szőke nő, kibontakozva táncosa karjaiból, s odalépett az izzadt képű, kövér férfihoz, ki csak úgy félcombbal ült egy közeli asztalkán.
A tulajdonos vállat vont.
- Nem felel meg? - kérdezte könnyedén a szőke leány.
- Nem hát. Hol itt a rezgés, hol a sikk? Aztán, még ha legalább csinos volna.
A parkettáncos is odalépett.
A szőke nő figyelmesen végigmérte alaposan viseltes öltönyét, középen választott, ritkuló, gyapjas, dióbarna haját, vékony ajkait és erősen fejlett alsó állkapcsát.
- Maga már táncolt valahol?
- Nem. Vagyis táncoltam, de csak mint privát. Dicsértek is, hogy jól táncolok...
- De hol? - kérdezte a vendéglős unottan.
A dzsigolójelölt szomorú pillantást vetett az üres teremre.
- Arra mifelénk, Lyskówban.
A kövér elnevette magát.
- De Varsó, drága uram, nem Lysków. Itt, drága uram, eleganciára, könnyed mozgásra, jó alakra van szükség. Megmondom úgy, ahogy van; maga nekem nem felel meg. Jobban teszi, ha másféle munka után néz.
Vissza