Kárpátalja

Előszó

A Nyírségi Földrajzi Napok rendezvénysorozata már közel jár a harmincadik évfordulójához, ezért méltán érdemelte meg, hogy a legutóbbi, magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő előadásait 1999-ben külön kötetben is megjelentessük Kárpátalja földrajza címmel. Ez a rendezvénysorozat az évek hosszú során feldolgozta, áttekintette, ismertette szűkebb hazánk (Alföld, Észak-, Északkelet-Magyarország) minden jelentősebb tájegységének természeti-, gazdasági-, történeti- földrajz kutatásait
Számomra több okból is különleges élmény ennek a könyvnek a megszületése: Egyfelől évtizedes tudományszervező és ismeretterjesztő munkám során alkalmam volt megismerni, segítem és csodálni azt a termékeny tudományos műhelymunkát, ami a TIT megyei földrajzi-földtudományi szakosztály tevékenységét jellemezte. Ezért volt természetes és igenlő a válasz Frisnyák Sándor professzor javaslatára, hogy a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke, a Magyar Földrajzi Társaság Nyírségi Osztálya és a TIT közösen örökítse meg a földrajzi napok keretében Kárpátalja földrajza témakörben elhangzott előadásokat.
Másfelől okkal tölt el jóérzés, ha arra gondolok, kezdeményezésünkkel nem úttörői, csak folytatói vagyunk a Társulat haladó hagyományainak. A nagy elődök sorában találjuk Hunfalvy Jánost, a magyar tudományos földrajz megalapítóját (a Társulat tagja lett 1857-ben), Szabó Józsefet az ásvány-és földtan tanárát, a Társulat főtitkárát (1860), vagy a 'Természettudományi Estélyek" és társulati szakülések népszerű előadóját, Lóczy Lajost (1876., 1884-es években). Amiért viszont én a történelmi múlthoz nyúltam vissza, az a gondolat ami máig is áthatja a Nyírségi Földrajzi Napok programjait és amit Csengery Antal tagtársunk fejtett ki először az MTA 1860. évi közgyűlésén, majd Társulati ülésén: "Vannak a tudományos működésnek egyes ágai, melyeknek mívelését előbbrevitelét, s lehető kifejtését mindenekelőtt hazai tudósainktól vágyuk", a természettudományokat illetően ilyen hazánk földjének, éghajlatának, növény-és állatvilágának kutatása, ismertetése. "A nemzeti becsület kívánja, hogy az egyetemes tudománynak hazai tudósaink szolgáltassák az adatokat magyar hazánkról" Az előszó ürügyén azért tartottam fontosnak ezt a tényt kiemelni, mert következményei máig hatnak. Ugyanis Csengery fenti indítványára indította el az Akadémia a Mathematikai és Természettudományi Közleményeket, amely a földrajzi kutatásokat is bekapcsolta a nemzetközi keringésbe. Szabó József, az, MTA bizottságának tagja, a lap szerkesztője és egyben a Társulat főtitkára is világosan fogalmazta meg a tennivalókat és a főbb feladatmegosztást a két nagy tudóstársaság között: azt a társulati célkitűzést, amely hazánk természettudományos vizsgálatával függ össze, az Akadémia fogja megvalósítani, mert nagyobb anyagi eszközei erre alkalmassá teszik, a Társulatra vár viszont a tudományok népszerűsítése, megkedveltetése. A Nyírségi Földrajzi Napok mindkét célkitűzést magáévá tette: a tudományos kutatás eredményeit előadások és kötetek formájában is közreadja Nem titkolhatom személyes kötődésemet abban a tekintetben sem, hogy a kötet szerzőinek többségéhez ismeretség, barátság fűz, hosszú időn át együtt tevékenykedtünk szűkebb hazánk szellemi felemelkedésén és a TIT mai sikereinek is ők a kovácsai. Abban a reményben ajánlom az olvasó gondos figyelmébe ezt a kötetet, hogy méltó folytatására talál benne a Kárpát-medence történeti földrajzának (1996.) és a Felvidék történeti földrajzának (1998.).
Dr. Hargitai János Vissza