Kárpát-medencei Rovásírásverseny 2005

Előszó

A fordulat éve. Legtalálóbban talán így nevezhetnénk a 2005. évi, sorrendben 6. Kárpát-medencei Rovásírásversenyt. A meghatározás nem túlzás, hiszen az iskolánkénti létszámkorlátozással együtt is 99 fő vett részt a rendezvényen és majd ugyanennyi jelentkezést nem is tudtunk elfogadni. Évek óta érlelődött az, ami bekövetkezett, nevezetesen, hogy a jelentkezők létszáma lényegesen meghaladta az egyetlen napon emberi körülmények között lebonyolítható esemény befogadóképességét. Elkerülhetetlenné vált az, amit Erdélyben már évek óta sikerrel tesznek, jövőre országos előválogatót kell szervezni Magyarországon is.
A rovásírás egyenrangúvá lett más, irodalom, matematika stb. versenyekkel. Terjedését megakadályozni már nem lehet, legfeljebb mondvacsinált ürügyekkel, a rovásírás szó ártalmasnak minősítésével zavart kelteni művelői körében. Ez őseinkkel és kortárs példaképeinkkel szemben olyan mértékű tiszteletlenség, amelyet józan elme meg sem merne kockáztatni. Minden bizonnyal ez a cél, az izmosodó mozgalom ifjú és kevésbé ifjú tagjaiban elhitetni a bizonytalanság magvát. Ez ellen csak egyféleképp lehet védekezni: a rovásírás elsajátítása mellett minél alaposabban megtanulni a mögöttes tartalmat, történelmi tényeket, megérteni a rovásírás üzenetét. Ez pedig nem más, mint a magyarságot megtartó és összetartó erő. A ki már gyakorolja mindennapokban, az maga is érzi kisugárzását. Rovásírás nélkül nem lesz belülről fakadó alázat őseink, és tisztelet velünk élő példaképeink iránt.
Megköszönve évek óta kitartó támogatónk önzetlenségét; a résztvevők alapos felkészültségét; tanáraink, szüleik lelkiismeretes tanítását; a rovásíró (szak)körök nemes munkáját. Kérem mindannyiukat, hogy segítsenek a jövő évi válogatóversenyek sikeres lebonyolításában is. Ne engedjük el egymás évek óta egyre szorosabban fogott kezét. A magyarok Istene és Boldogasszonyunk áldása kísérjen utunkon. Vissza