Előszó
Az indiai kultúra régóta foglalkoztat. Mindig kíváncsi voltam arra, hogy az indiai emberek honnan merítik azt az életörömöt, nyugodtságot, kiegyensúlyozottságot, amellyel még a legnagyobb nyomorban...
Tovább
Előszó
Az indiai kultúra régóta foglalkoztat. Mindig kíváncsi voltam arra, hogy az indiai emberek honnan merítik azt az életörömöt, nyugodtságot, kiegyensúlyozottságot, amellyel még a legnagyobb nyomorban is élni tudnak. És honnan merítik azt a sok-sok szeretetet, amellyel még ebben a nyomorban is egymást segítik? 2008 januárjában ezt is megtapasztalhattam, amikor a Magyar Tájékoztató és Kulturális Központ meghívott New Delhibe, rendezzek egy fotókiállítást. Ennek kapcsán volt módomban csavarogni Indiában és kicsit megismerni azt az életszemléletet, amely belőlünk - Európa közepén - hiányzik. India - több ezer éves kultúra. Ősi városok templomokkal, palotákkal. Ha mindeddig csak álmodtam róla, most valóság. Kultúrájának alapismereteit megszerezhetjük könyvekből, úti filmekből. Hallgathatjuk klasszikus zenéjét, csodálhatjuk ősi tánckultúráját. Ezekből az alapismeretekből csak az ember hiányzik. Nem ismerjük az embert, aki megalkotta ezt a kultúrát, és nem ismerjük azt az embert sem, aki életben tartja a vallást: a hinduizmust. Pedig nélküle soha nem fogjuk megismerni Indiát sem. Amit Indiában találtam, az a kiegyensúlyozott nyugalom, és nem utolsósorban a harmónia! Harmónia a dolgok és az emberek között. Hiába a nagyvárosokban hömpölygő kocsiáradat, a legmodernebb motorcsodák a forgalomban, az egyre jobban tért hódító nyugati öltözködés. Hiába a világcégek jelenléte és hiába a szinte minden utcasarkon megtalálható internetcafé. Indiában ma is az ősiség az uralkodó. Épületekben, színekben, hangulatokban, ízekben. Régmúlt és jövő: békésen élnek egymás mellett! Ez az az összhang, amely mindig és mindig visszahív Indiába. Indiával kapcsolatban felejtsük el az olyan sztereotípiákat, mint „büdös", „koszos", „tele koldussal"... Ezek a más értékrenddel India felé, nyugatról közeledők szavai. Mint minden fejlődő országnak, Indiának is súlyos gondot okoznak ezek a problémák. De nem EZ India! Ha nyitottak vagyunk India felé, India befogad. Ha pedig befogad minket, sokat tanulhatunk tőle: érzékenységről, odaadásról, hitről, nyugalomról, művészetről, művészi kifejezésről. Megtanulhatjuk, hogyan figyeljünk magunkra és egymásra. De tanulhatunk a higiéniáról (igen!), az újrahasznosításról, a fegyelemről, a toleranciáról is. A harmónia megteremtése Európában és hazánkban is egyre nehezebb feladat. Életünk folytonos rohanás. Pihenésre, kikapcsolódásra, normális párkapcsolatra szinte már nincs is időnk. Mindennapjainkat a pénz domináns szerepe hatja át. Úgy hisszük, mi uralkodunk a dolgok fölött, pedig a dolgok uralkodnak rajtunk. Az emberek egyre frusztráltabbak, ezért egyre inkább céljuknak tekintik önmaguk kiteljesítésén keresztül a harmónia megteremtését. A harmóniát elsősorban önmagunkban kell megtalálnunk ahhoz, hogy környezetünk is harmóniában éljen, hiszen ez fog visszahatni ránk! Karmikus körforgás! Ez India tanítása! A káoszban élő nyugati kultúra Indiától veszi át azokat a dolgokat, amelyek számára kivezető utat jelenthetnek ebből a káoszból: úgymint ajurvéda, jóga, meditáció, konyhaművészet - bio- és vegetáriánus ételek stb.
Vissza