Előszó
Túljutva az ezredfordulón továbbra is szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy gazdasági, ipari fellendülés áraként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik, ami gyakran már közvetlenül veszélyezteti magát az embert.
A fejlett ipari társadalmakban az 1970-es években, Magyarországon az 1990-es évek elején került a közvélemény figyelmének középpontjába a múlt örökségét képező, hátrahagyott tartós környezetkárosodások ténye.
Ezeknek az örökölt szennyeződéseknek az a legnagyobb veszélye, hogy az emberi szem elől rejtve a talajban és ezen keresztül a felszín alatti vizekben megmaradnak és károsító hatásuk gyakran térben és időben is elkülönülve jelenik meg. Jelentős részüknél a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződése csak akkor válik egyértelműen ismertté, amikor az már közvetlen veszélyt jelent az élővilágra, sok esetben az ott élő emberek egészségére.
Közös, minden társadalmat érintő gond továbbá az is, hogy a problémakör ismertté válásakor a környezetvédelmi igazgatás késésben van a társadalmi elváráshoz képest.
Ezt felismerve az elmúlt egy-két évtizedben, számos országban megtették a kezdeti lépéseket a "hátramaradt" tartós környezetkárosodások felderítésére és megszüntetésére. Az óriási összegeket felemésztő feladatokat rendszerint költségvetési forrásból támogatják, mivel az általánosan elfogadott "a szennyező fizet" elv sok esetben nem érvényesíthető. Ezért fontos az országos koordináció a prioritási rangsor felállítása, a szennyezett területek országos szintű feltárása, számbavétele és jellemzése során. Az előzőek ismeretében a kármentesítési programok legfőbb célja az emberi egészség és környezet megóvása, aminek pozitív hatású, közvetlen gazdasági hatásai vannak.
A környezetszennyezések teljes körére kiterjedő fellépés tervszerű munkát igényel, ezért a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére a Kormány 1996-ban a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően új, országos programot indított be a szennyezett területek kármentesítésére.
A Kármentesítési Program keretében egy olyan kiadványsorozat kiadására kerül sor, melynek célja a program végrehajtása során összegyűlt jogi, műszaki, gazdasági tapasztalatok összefoglalása, áttekintése és folyamatos közzététele. A kiadványok a téma jellegétől függően Füzet, Útmutató és Kézikönyv formájában jelennek meg.
Vissza