Előszó az 1934-es kiadáshoz | 11 |
Előszó az 1959-es angol kiadáshoz | 13 |
Köszönetnyilvánítás | 25 |
Szerkesztőségi megjegyzések | 27 |
Bevezetés a tudomány logikájába | 29 |
A megismerés logikájának alapproblémái | 31 |
Az indukció problémája | 31 |
A pszichologizmus kiküszöbölése | 36 |
Az elméletek deduktív ellenőrzése | 38 |
A demarkáció problémája | 40 |
A tapasztalat mint módszer | 47 |
A falszifikálhatóság mint demarkációs kritérium | 48 |
A "tapasztalati alap" problémája | 53 |
Tudományos objektivitás és szubjektív meggyőződés | 54 |
A tudományos módszer elméletének problémájáról | 60 |
Miért elkerülhetetlenek a módszertani döntések? | 60 |
A módszerelmélet naturalista megközelítése | 62 |
Módszertani szabályok mint konvenciók | 66 |
A tapasztalat elméletének néhány szerkezeti összetevője | 71 |
Elméletek | 73 |
Okság, magyarázat és az előrejelzések levezetése | 74 |
Szigorú és számszerű egyetemesség | 77 |
Egyetemes és egyedi fogalmak | 80 |
Szigorúan egyetemes és egzisztenciális állítások | 86 |
Elméleti rendszerek | 89 |
Valamely axióma-rendszer értelmezésének néhány lehetősége | 91 |
Az egyetemesség szintjei. A modus tollens | 95 |
Falszifikálhatóság | 99 |
Néhány konvencionalista ellenvetés | 99 |
Módszertani szabályok | 103 |
A falszifikálhatóság logikai elemzése | 107 |
Falszifikálhatóság és falszifikáció | 110 |
Események és esetek | 113 |
Falszifikálhatóság és ellentmondásmentesség | 118 |
A tapasztalati alap problémája | 120 |
Észlelési tapasztalatok mint tapasztalati alap: a pszichologizmus | 120 |
Az úgynevezett "protokolltételekről" | 123 |
A tapasztalati alap objektivitása | 126 |
Alapállítások | 130 |
Az alapállítások relativitása. Fries trilemmájának megoldása | 135 |
Elmélet és kísérlet | 138 |
Az ellenőrizhetőség mértéke | 146 |
Program és szemléltetés | 146 |
Hogyan kell összehasonlítani a lehetséges falszifikálók osztályait? | 148 |
A falszifikálhatóság fokozatainak összehasonlítása az alosztály reláció segítségével | 150 |
Az alosztály-reláció szerkezete. Logikai valószínűség | 152 |
Tapasztalati tartalom, következmény és a falszifikálhatóság mértéke | 156 |
Az egyetemesség szintjei és a pontosság mértéke | 159 |
Logikai területek. Megjegyzések a méréselméletről | 162 |
Az ellenőrizhetőség mértékének összehasonlítása a dimenziók segítségével | 166 |
Egy görbesereg dimenziója | 171 |
Két módszer, amellyel csökkenteni lehet egy görbesereg dimenzióinak számát | 173 |
Az egyszerűség | 178 |
Az egyszerűség esztétikai és pragmatikai fogalmának kiküszöbölése | 179 |
Az egyszerűség módszertani problémája | 180 |
Az egyszerűség és a falszifikálhatóság mértéke | 184 |
Geometriai alak és funkcionális forma | 188 |
Az euklideszi geometria egyszerűsége | 189 |
Konvencionalizmus és az egyszerűség fogalma | 190 |
A valószínűség | 192 |
A valószínűségi állítások értelmezésének problémája | 194 |
Szubjektív és objektív értelmezések | 195 |
A véletlen elméletének alapvető problémája | 198 |
Von Mises gyakorisági elmélete | 200 |
Egy új valószínűségelmélet terve | 203 |
Relatív gyakoriság egy véges osztályon belül | 205 |
Szelekció, függetlenség, érzéketlenség, irrelevancia | 207 |
Véges sorozatok. Sorrendi szelekció és szomszédsági szelekció | 210 |
Az n-függetlenség véges sorozatokban | 211 |
Szelet-sorozatok. A binomiális formula első alakja | 217 |
Végtelen sorozatok. Hipotetikus gyakorisági becslések | 219 |
A véletlenségi axióma vizsgálata | 226 |
Véletlenszerű sorozatok. Objektív valószínűség | 231 |
A Bernoulli-probléma | 232 |
A nagy számok törvénye (a Bernoulli-tétel) | 237 |
A Bernoulli-tétel és a valószínűségi állítások értelmezése | 241 |
A Bernoulli-tétel és a konvergencia problémája | 243 |
A konvergencia axióma kiküszöbölése. Megoldás a "véletlen elméletének alapvető problémájára" | 247 |
Az eldönthetőség problémája | 255 |
A valószínűségi állítások logikai formája | 258 |
A spekulatív metafizika valószínűségi rendszere | 265 |
Valószínűség a fizikában | 268 |
Törvény és véletlen | 277 |
A makrotörvények levezethetősége mikrotörvényekből | 281 |
Formálisan egyedi valószínűségi állítások | 284 |
A terület elmélete | 288 |
Néhány észrevétel a kvantumelméletről | 292 |
Heisenberg programja és a határozatlansági relációk | 295 |
A kvantumelmélet statisztikai értelmezésének rövid vázlata | 301 |
A határozatlansági formulák statisztikai újraértelmezése | 303 |
A metafizikai elemek kiküszöbölésének kísérlete Heisenberg programjának megfordításával; alkalmazások | 310 |
Döntő kísérletek | 321 |
Indeterminista metafizika | 334 |
Korroboráció, avagy hogyan állja ki egy elmélet az ellenőrzéseket? | 341 |
A feltevések úgynevezett verifikálásáról | 342 |
Egy feltevés valószínűsége és az események valószínűsége: a valószínűségi logika bírálata | 346 |
Induktív logika és valószínűségi logika | 357 |
A korroboráció pozitív elmélete: hogyan "állhatja meg a helyét" egy feltevés | 361 |
Korrobálhatóság, ellenőrizhetőség és logikai valószínűség | 366 |
Megjegyzések az "igaz" és a "korroborált" fogalmak használatáról | 374 |
A tudomány ösvénye | 377 |
Függelék | 385 |
Egy elmélet dimenziójának definíciója | 387 |
A gyakoriság általános kalkulusa véges osztályokban | 390 |
A binomiális tétel első formájának levezetése | 395 |
Módszer véletlen sorozatok modelljeinek konstruálására | 398 |
Egy ellenvetés vizsgálata. A kétréses kísérlet | 403 |
Egy nem-prediktív mérési eljárásról | 407 |
Megjegyzések egy gondolatkísérletről | 412 |
Új függelékek | 419 |
Két megjegyzés az indukcióról és a demarkációról, 1933-1934. | 422 |
Megjegyzés a valószínűségről, 1938. | 431 |
A valószínűség klasszikus definíciójának heurisztikus felhasználása, különösen az általános szorzási szabály levezetésére | 437 |
Az objektív rendezetlenségről vagy véletlenségről | 441 |
Hogyen élünk és hogyan élünk vissza a gondolatkísérletekkel, különösen a kvantumelméletben | 446 |
Einstein, Podolsky és Rosen kísérlete | 465 |
Mutatók | 475 |