Szöveggyűjtemény a modern történelem- és társadalomfilozófia tanulmányozásához

Előszó

A Szöveggyűjtemény feladatvállalása abban áll, hogy a pozitív tudományok statusában lévő jog- és állam /avagy politikai/ tudományok történelem- és társadalomfilozófiai megalapozásához elengedhetetlen problémafelvetéseket és elméleti vonatkozási kereteket bemutassa. A válogatásban szereplő szerzők kivétel nélkül századunk gondolkodói. Ennek oka - a terjedelmi korlátozottságon túlmenően - abban rejlik, hogy a pozitív tudományok alternatív, egymáshoz kritikailag viszonyuló elméleti konstrukciókkal történő megalapozásának funkcióján túl áttekintést kívánunk adni magáról a modernitás "mibenlétéről", a modern világmegértés strukturáltságáról, melynek - e kötet összeállítóinak felfogása szerint - alapjellemzője, hogy a történelem és társadalom értelemösszefüggéseire irányuló filozófiai reflexiók nem képesek, "an sich" megragadni, valamiféle univerzálisan érvényes "szótárban" elméletileg tagolni, világ, a lét, a társadalom, a valóság lényegét mint szubsztanciát, absztrakt, dologszerű entitást felmutatni. Ilymódon maguk a reflexiók csupán eltérő - különböző elméleti előfeltevéseket -alkalmazó - megfigyelői pozíciókból végrehajtott valóságkonstrukciók.
A válogatás a problématematizálások belső "logikájának" megfelelően a következőképpen tagolódik: Az első fejezetben az ember és a társadalom időiségének és történetiségének különböző, a történetfilozófiai, történelemelméleti és tudásszociológiai reflexióban megjelenített és analizált tapasztalás formáival foglalkozó szövegek olvashatók.
A második fejezet a társadalmiság felépítettségét alternatív fogalmi keretekben elemző megközelítéseket mutat be, amely elméleti perspektívák, az értelem konstitúció problémáját középpontba állítva, felrajzolják a modern társadalomelméletek reprezentáns paradigmáit.
A harmadik fejezet két paradigmatikus megközelítési mód bemutatásának segítségével kísérli meg érzékeltetni az ember társadalmiságának történeti kiteljesedését, egyfelől mint civilizációs fejleményt, másfelől mint a "világ varázslat /mágia/ alóli feloldódásának" a racionális kapitalizmus kialakulásába torkolló folyamatát.
A negyedik fejezet - a teljesség igénye nélkül - az emberi lét- és világmegértés szimbolikus univerzumának két funkcionális területét, a tudományt és a vallást vizsgálja. Vissza