1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Karl Marx és Friedrich Engels művei 26/I. (töredék)

Értéktöbblet-elméletek (A "Tőke" IV. könyve) Első rész

Szerző
Budapest
Kiadó: Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 411 oldal
Sorozatcím: Karl Marx és Friedrich Engels művei
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-09-0355-5
Megjegyzés: Töredék kötet.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen - három részben megjelenő - kötet az "Értéktöbblet-elméletek"-et foglalja magában.
Az "Értéktöbblet-elméletek"-et Marx 1862. januárjától 1863 júliusáig írta. A mű része annak az 1861-63... Tovább

Előszó

A jelen - három részben megjelenő - kötet az "Értéktöbblet-elméletek"-et foglalja magában.
Az "Értéktöbblet-elméletek"-et Marx 1862. januárjától 1863 júliusáig írta. A mű része annak az 1861-63 folyamán készített kéziratnak, amelynek Marx "A politikai gazdaságtan bírálatához" főcímet adta, és amely folytatása lett volna az 1859-ben "A politikai gazdaságtan bírálatához. Első füzet" címmel megjelent munkának. A kézirat a "Tőke" első rendszeres - noha nem végleges és legkidolgozottabb része, s egyben a "Tőke" befejező, negyedik könyvének első és egyetlen fogalmazványa. Ezt a kötetet Marx - a három elméleti kötettel ellentétben - műve "történeti-kritikai" vagy "történeti-irodalmi" részének nevezte. Vissza

Tartalom

26/I. kötet
Előszó a huszonhatodik kötethez
Értéktöbblet-elméletek I. rész
Az "Értéktöbblet-elméletek" kéziratának tartalomjegyzéke3
Általános megjegyzés6
Első fejezet. Sir James Steuart. Az "elidegenítésből eredő profitnak" és a gazdaság pozitív gyarapításának megkülönböztetése9
Második fejezet. A fiziokraták12
Az értéktöbblet eredetéről való vizsgálódás áttevése a forgalom területéről a közvetlen termelés területére. A földjáradéknak az értéktöbblet egyetlen formájaként való felfogása12
Ellentmondások a fiziokraták rendszerében: a rendszer feudális burka és polgári lényege; kettősség az értéktöbblet magyarázásábal17
Quesnay a társadalom három osztályáról. A fiziokrata elmélet további fejlődése Turgot-nál: a tőkés viszonyok mélyebb elemzésének elemei21
Az érték osszekeverése az anyaggal Paolettinél28
A fiziokrata elmélet elemei Adam Smithnél29
A fiziokraták mint a tőkés nagybani mezőgazdasági hívei33
A közgazdászok egész rendszerének ellentmondásai34
A fiziokrata tan vulgarizálása Schmalznál36
A fiziokraták babonája ellen37
Harmadik fejezet. Adam Smith39
Az érték kétféle meghatározása Smithnél39
Smith általános értéktöbblet-elmélete. A profit, a földjáradék és a kamat mint a munkás munkatermékéből történő levonások47
Profit, járadék és kamat mint az értéktöbblet formái55
Az értéktörvény sajátos fejlődésének meg nem értése a tőke-bérmunka viszonyban56
Az értéktöbblet és a profit összekeverése és az ebből fakadó ellentmondás59
Smith téves felfogása a profitról, a földjáradékról és a munkabérről mint az érték forrásairól62
Az érték és jövedelem közti viszony kettős felfogása Smithnél. A "természetesár" munkabér, profit és járadék összegeként való felfogásának hibás köre65
A társadalmi termék egész értékének hibás feloldása a jövedelemben. Ellentmondások Smithnek a bruttó- és nettójövedelemmel kapcsolatos nézeteiben67
Say mint Smith elméletének vulgarizálója. A társadalmi bruttóterméknek a társadalmi jövedelemmel való azonosítása Saynél. Kísérlet megkülönböztetésükre Storchnál és Ramsaynél73
Annak vizsgálata, miképpen lehetséges, hogy az évi profit és munkabér megvásárolja az évi árukat, amelyeket a profiton és a munkabéren felül még állandó tőkét is foglalnak magukban77
Pótlások: Smith ellentmondásai az értékmérő kérdésekben. Smith ellentmondásainak általános jellege116
Negyedik fejezet. Elméletek a termelő és a nem-termelő munkáról117
Termelő munka a tőkés termelés értelmében: értéktöbbletet termelő munka117
A fiziokraták és merkantilisták a termelő munkáról118
Kettősség a termelő munka Smith-féle felfogásában. Az első magyarázat: termelő munka az a munka, mely tőkére cserélődik ki120
A második magyarázat: termelő munka az a munka, amely áruban realizálódik125
A polgári politikai gazdaságtan vulgarizálódása a termelő munka meghatározásában139
Smith termelő munkáról szóló nézeteinek hívei. A tárgy történetéhez141
Germain Garnier148
Ch. Ganilh167
Ganilh és Ricardo a nettójövedelemről. Ganilh mint a termelő népesség csökkentésének hirdetője; Richardo mint a tőkefelhalmozás és a termelőerő-növekedés hirdetője. Kitérő a relatív értéktöbbletről és a kiszorított munkásokról177
A jövedelem és a tőke cseréje195
Ferrier. Ferrier protekcionista jellegű polémiája A. Smithnek a termelő munkáról és a tőke felhalmozásáról szóló elmélet ellen. Smit zavarossága a felhalmozódás kérdésében és a "termelő munkásra" vonatkozó nézetében215
Lauderdale. Ellensége Smith felhalmozási elméletének és a termelő és nemtermelő munkások megkülönböztetésének228
Say a "nem-anyagi termékekről". A nem-termelő munka szüntelen növenedésének igazolása230
Destutt de Tracy. Vulgáris felfogás a profit eredetéről. Az ipari tőkésnek az egyetlen termelő munkássá nyilvánítása232
A Smith-féle megkülönböztetés elleni polémia általános jellemzése245
Henri Storch. Az anyagi és szellemi termelés közti kölcsönhatás problémájának történelmietlen megközelítése. Az uralkodó osztály által végzett "nem-anyagi munka"248
Nassau Senior. A burzsoáziának hasznos valamennyi funkció termelővé nyilvánítása. Szervilizmus a burzsoázia és a polgári állam iránt252
P. Rossi. A gazdasági jelenségek társadalmi formájának figyelmen kívül hagyása. A nem-termelő munkások révén való "munkamegtakarítás"257
Chalmers. A gazdagok, az állam és az egyház tékozlásának apológiája264
Befejező megjegyzések Adam Smithről és a termelő és nem-termelő munkával kapcsolatos nézeteiről265
Ötödik fejezet. Necker. A kapitalizmusbeli osztályellentétek a szegénység és gazdagság ellentéteként való ábrázolása270
Hatodik fejezet. Kitérő. A Gazdasági táblázat Quesnay szerint274
A bérlő és a földtulajdonos közti forgalom. A pénznek nem újratermelést kifejező visszaáramlása a bérlőhöz275
A tőkés és munkás közti pénzforgalomról279
A bérő és az iparos közti forgalom a Gazdasági táblázat szerint292
Áruforgalom és pénzforgalom a Gazdasági táblázatban. A pénz kiindulópontjára való visszaáramlásnak különböző esetei296
A Gazdasági táblázat jelentősége a politikai gazdaságtan történetében304
Hetedik fejezet. Linguet. A munkás "szabadságát" hirdető polgári liberális nézet elleni polémia306
Kiegészítések
Hobbes a tudomány gazdasági szerepéről, a munkáról és az értékről315
A történet területéről: Petty316
Népesedési elmélet - A nem-termelő foglalkozások kritikája316
Az érték meghatározása a munkaidő által317
A föld árának, a járadéknak és a kamatnak a meghatározása320
Petty, Sir Dudley North, Locke327
Locke. A járadéknak és a kamatnak a természetjog polgári elmélete álláspontjáról való tárgyalása325
North. A pénz mint tőke. A kereskedelem növekedése mint a kamatláb csökkenésének oka332
Berkeley az iparkodásról mint a gazdaság forrásáról336
Hume és Massie337
A kamat Massie-nél és Hume-nál337
Hume. A profit és a kamat csökkenése a kereskedelem és az ipar növekedéséből eredően337
Massie. A kamat mint a profit része. A kamat nagyságának a profitrátából való magyarázata339
Kiegészítés a fiziokratákról szóló fejezet343
Kiegészítő megjegyzés a Gazdasági táblázatról343
A fiziokraták visszaesése a merkantilrendszerbe. A szabad konkurrencia követelése344
Quesnay az értéknek a cserétől való függetlenségéről és a tőkefelhalmozás szerepéről345
Buat. A földbirtokos arisztokrácia felmagasztalása346
Fiziokrata álláspontról való polémia a földjáradékosok ellen (egy névtelen angol szerző)347
Kitérő (a termelő munkáról)352
A tőke termelékenysége. Termelő és nem-termelő munka354
A tőke termelékenysége mint tőkés kifejezés a társadalmi munka termelőerejére354
A termelő munka a tőkés termelés rendszerében357
Két lényegileg különböző mozzanat a tőke és munka közti cserében361
A tőkés termelési folyamat célja. A termelő munka sajátos használati értéke a tőke számára363
Nem-termelő munka mint szolgálatokat teljesítő munka; szolgálatok megvásárlása a kapitalizmus feltételei között. A tőke és munka közti viszonynak szolgálatok kicseréléseként való vulgáris felfogása365
A kézművesek és a parasztok munkája a tőkés társadalomban370
A termelő munka mellékmeghatározása, mint olyan munkáé, amely anyagi gazdaságában realizálódik372
A kapitalizmus jelenségei a nem-anyagi termelés területén373
A termelő munka problémája az anyagi termelés összfolyamatának szemszögéből374
A szállítóipar mint az anyagi termelés ága. A termelő munka a szállítóiparban375
Terv-vázlatok a "Tőke" I. és III. részéhez377
Függelék
Jegyzetek381
Mutató392
Súlyok, mértékek és pénznemek405
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem