kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kossuth Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 411 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Töredék kötet. |
A Kiadó előszava | |
Értéktöbblet-elméletek 1. rész | |
Az "Értéktöbblet-elméletek" kéziratának tartalomjegyzéke | 3 |
Általános megjegyzés | 6 |
Sir James Steuart. Az "elidegenítésből eredő profitnak" és a gazdaság pozitív gyarapításának megkülönböztetése | 9 |
A fiziokraták | 12 |
Az értéktöbblet eredetéről való vizsgálódás áttevése a forgalom területéről a közvetlen termelés területére. A földjáradéknak az értéktöbblet egyetlen formájaként való felfogása | 12 |
Ellentmondások a fiziokraták rendszerében: a rendszer feudális burka és polgári lényege: kettősség az értéktöbblet ábrázolásában | 17 |
Quesnay a társadalom három osztályáról. A fiziokrata elmélet további fejlődése Turgot-nál: a tőkés viszonyok mélyebb elemzésének elemei | 21 |
Az érték összekeverése az anyaggal (Paoletti) | 28 |
A fiziokrata elmélet elemei Adam Smithnél | 29 |
A fiziokraták mint a tőkés nagybani mezőgazdaság hívei | 33 |
A közgazdászok egész rendszerének ellentmondásai | 34 |
A fiziokrata tan vulgarizálása Schmalznál | 36 |
A mezőgazdaság kérdésében vallott fiziokrata babona egy korai bírálata (Verri) | 37 |
Adam Smith | 39 |
Az érték kétféle meghatározása Smithnél | 39 |
Az értéktöbblet általános felfogása Smithnél. A profit, a földjáradék és a kamat mint a munkás munkatermékéből történő levonások | 47 |
Profit, járadék és kamat mint az értéktöbblet formái | 55 |
Az értéktörvény sajátos fejlődésének meg nem értése a tőke-bérmunka viszonyban | 56 |
Az értéktöbblet és a profit azonosítása és az ebből fakadó ellentmondás | 59 |
Smith téves felfogása a profitról, a földjáradékról és a munkabérről mint az érték forrásairól | 62 |
Az érték és a jövedelem közti viszony kettős felfogása Smithnél. A "természetes ár" munkabér, profit és járadék összegeként való felfogásának hibás köre | 65 |
A társadalmi termék egész értékének hibás feloldása a jövedelemben. Ellentmondások Smithnek a bruttó- és a nettójövedelemmel kapcsolatos nézeteiben | 67 |
Say mint Smith elméletének vulgarizálója. A társadalmi bruttóterméknek a társadalmi jövedelemmel való azonosítása Saynél. Kísérlet megkülönböztetésükre Storchnál és Ramsaynél | 73 |
Annak vizsgálata, miképpen lehetséges, hogy az évi profit és munkabér megvásárolja az évi árukat, amelyek a profiton és a munkabéren felül még állandó tőkét is foglalnak magukban | 77 |
Pótlások: Smith zűrzavara az értékmérő kérdésében. Smith ellentmondásainak általános jellege | 116 |
Elméletek a termelő és a nem-termelő munkáról | 117 |
Termelő munka a tőkés termelés értelmében: értéktöbbletet termelő munka | 117 |
A fiziokraták és merkantilisták nézetei a termelő munkáról | 118 |
Kettősség a termelő munka Smith-féle felfogásában. Az első magyarázat: termelő munka az a munka, amely tőkére cserélődik ki | 120 |
A második magyarázat: termelő munka az a munka, amely áruban realizálódik | 125 |
A polgári politikai gazdaságtan vulgarizálódása a termelő munka meghatározásában | 139 |
Smith termelő munkáról szóló nézeteinek hívei. A tárgy történetéhez | 141 |
Germain Garnier. Smith és a fiziokraták elméletének vulgarizálása | 148 |
Ch. Ganilh. A csere és csereérték merkantilista felfogása. Minden fizetett munkának termelő munkává nyilvánítása | 167 |
Ganilh és ricardo a nettójövedelemről. Ganilh mint a termelő népesség csökkenésének hirdetője; Ricardo mint a tőkefelhalmozás és a termelőerő-növekedés hirdetője. Kitérő a relatív értéktöbbletről és a kiszorított munkásokról | 177 |
A jövedelem és a tőke cseréje. Az évi termék egész tömegének pótlása: a) jövedelem cseréje jövedelemre; b) jövedelem cseréje tőkére; c) tőke cseréje tőkére | 195 |
Ferrier. Ferrier protekcionista jellegű polémiája. A Smithnek a termelő munkáról és a tőke felhalmozásáról szóló elmélete ellen. Smith zavarossága a felhalmozás kérdésében és a "termelő munkásra" vonatkozó nézetében | 215 |
Earl of Lauderdale. Az uralkodó osztályoknak a legfontosabb termelőmunka-fajták képviselőiként való apologetikus felfogása | 228 |
Say felfogása a "nem-anyagi termékekről". A nem-termelő munka szüntelen növekedésének igazolása | 230 |
Gróf Destutt de Tracy. Vulgáris felfogás a profit eredetéről. Az "ipari tőkésnek" az egyetlen termelő munkássá nyilvánítása | 232 |
A Smith-féle megkülönböztetés elleni polémia általános jellemzése. Apologetikus felfogás a fogyasztásról mint a termelés szükségszerű ösztönzőjéről | 245 |
Henri Storch. Az anyagi és szellemi termelés közti kölcsönhatás problémájának történelmietlen megközelítése. Az uralkodó osztály által végzett "nem-anyagi munka" | 248 |
Nassau Senior. A burzsoáziának hasznos valamennyi funkció termelővé nyilvánítása. szervilizmus a burzsoázia és a polgári állam iránt | 252 |
P. Rossi. A gazdasági jelenségek társadalmi formájának figyelmen kívül hagyása. A nem-termelő munkások révén való "munkamegtakarítás" | 257 |
A gazdagok tékozlási szenvedélyének apológiája a malthusiánus Chalmersnál | 264 |
Befejező megjegyzések Adam Smithról és a termelő és nem-termelő munkával kapcsolatos nézeteiről | 265 |
Necker. A kapitalizmusbeli osztályellentétek a szegénység és gazdagság ellentéteként való ábrázolása | 270 |
A Gazdasági táblázat Quesnay szerint (Kitérés) | 274 |
Quesnay kísérlete az össztőke újratermelési és forgalmi folyamatának ábrázolására | 274 |
A bérlő és a földtulajdonos közti forgalom. A pénznek nem újratermelést kifejező visszaáramlása a bérlőhöz | 275 |
A tőke és munkás közti pénzforgalomról | 279 |
A bérlő és az iparos közti forgalom a Gazdasági táblázat szerint | 292 |
Áruforgalom és pénzforgalom a Gazdasági táblázatban. A pénz kiindulópontjára való visszaáramlásának különböző esetei | 296 |
A Gazdasági táblázat jelentősége a politikai gazdaságtan történetében | 304 |
Kiegészítések | |
Hobbes a munkáról, az értékről és a tudomány gazdasági szerepéről | 315 |
A történet területéről: Petty. A nem-termelő foglalkozások ellen. A munkaértékelmélet csírái. Kísérlet a földjáradéknak, a föld árának és a kamatnak az értékelmélet alapján való magyarázatára | 316 |
Petty, Sir Dudley North, Locke | 327 |
Locke. A járadéknak és a kamatnak a természetjog polgári elmélete álláspontjáról való tárgyalása | 328 |
North. A pénz mint tőke. A kereskedelem növekedése mint a kamatláb csökkenésének oka | 332 |
Berkeley az iparkodásról mint a gazdagság forrásáról | 336 |
Huma és Massie | 337 |
Kiegészítés a fiziokratákról szóló fejezethez | 343 |
A durván polgári jelleg a fiziokrata-epigon Buat-nál | 346 |
Fiziokrata álláspontról való polémia a földjáradékosok ellen (egy névtelen angol szerző) | 347 |
Kitérő (a termelő munkáról) | 352 |
A tőke dtermelékenysége. Termelő és nem-termelő munka | 354 |
Terv-vázlatok a "Tőke" I. és III. részéhez | 376 |
Függelék | |
Jegyzetek | 381 |
Mutató | 392 |
Képmelléklet |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.