Bevezetés | 7 |
Régi és új paradigma: a kárhelyreállító igazságszolgáltatás | 9 |
A bűncselekménnyel okozott kár jóvátételének értékelése a Csemegi-kódexben | 9 |
Kártérítés a Csemegi-kódex szerint | 10 |
A kárjóvátétel speciális esetei a Csemegi-kódexben | 14 |
A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság fellépése a bűncselekménnyel okozott kár megtérülése érdekében | 18 |
Történeti háttérvázlat | 18 |
A bűncselekménnyel okozott kár kompenzációjának megítélése a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság XI. Kongresszusán és azt követően - paralelizmus az európai uniós büntetőjog mai elvárásaival | 21 |
A büntetőjog és a büntetőpolitika színterén a nemzetközi szervezetek összefogása és a nemzetközi dokumentumok jelentősége | 25 |
Négy nemzetközi bűnügyi szervezet közös ajánlása a kárhelyreállító igazságszolgáltatást és a büntető igazságszolgáltatási rendszert illetően | 25 |
Az ENSZ fellépése | 27 |
Az Európa Tanács tevékenysége | 31 |
Az Európai Unió elvárásai | 33 |
A büntetőügyekben történő kárhelyreállító igazságszolgáltatás alapkérdései | 39 |
Alapvetések | 39 |
A kárhelyreállító igazságszolgáltatás fogalmi megközelítései, célkitűzései és formái | 41 |
A büntetőügyekben történő kárhelyreállító igazságszolgáltatás alapelvei | 50 |
Közvetítési törekvések a kárhelyreállító igazságszolgáltatás és a formális büntető igazságszolgáltatás összebékítésére | 59 |
A kárjóvátétel szerepe a tradicionális büntetőjogban | 63 |
Kárjóvátétel, különös tekintettel az egyes Büntető Törvénykönyvekre az Európai Unióban | 63 |
Az Európai Unió egyes korábbi tagállamai | 63 |
Az Európai Unió egyes új tagállamai | 74 |
Kárjóvátételi fejlemények az angol büntetőjogban | 78 |
A bűncselekményekről és a jogellenes cselekményekről szóló 1998. évi törvénnyel bevezetett kárhelyreállító reagálások a büntetőjogban | 80 |
Áldozat-elkövető mediáció | 85 |
Konferencia-típusok | 86 |
Kárjóvátétel és az "alternatív", illetve közösségi szankciók összekapcsolódása a büntetőjogban | 87 |
Az alternatív szankciók kettős értelmezése | 87 |
A kárhelyreállító ideológia integrálása | 89 |
A közösségi szankciók megítélése az 1990-es években | 90 |
A közösségi szankciók újramodellezése az évezred fordulóján | 92 |
A bűnelkövető általi jóvátétel értékelése a büntetéskiszabás során és a büntető kódexben Magyarországon | 96 |
A resztoratív jellegű enyhítő körülmények értékelése a hazai büntetéskiszabásban | 97 |
Az elkövető általi utólagos jóvátétel megítélése a büntetőjogi felelősségre vonás során, a hazai Büntető Törvénykönyv szerint | 99 |
A resztoratív büntetőjogi rendelkezések bővülése a Btk.-ban: két-két új általános és különös részi megoldás | 102 |
A közérdekű munka, mint szimbolikus jóvátétel | 103 |
Kárjóvátétel és a büntető útról elterelés | 108 |
A polgári jogi igényérvényesítés a büntetőeljárásban (adhéziós eljárás) és más büntetőeljárási megoldások kárjóvátételi jellege | 110 |
Kárjóvátételi törekvések a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása során | 114 |
A bűnügyi mediáció/közvetítői eljárás Magyarországon és külföldön | 119 |
A büntetőjog degradálása az 1900-as évek közepén, mint a kárhelyreállító és mediációs eljárások előképe | 119 |
A büntetőügyekben történő társadalmi bíráskodás és a mediáció összehasonlítása | 120 |
A kisebb súlyú bűncselekmények elbírálásának fegyelmi útra terelése és a kárjóvátétel | 126 |
A társadalmi útra terelés fokozatos megszűnése | 127 |
A kárhelyreállító igazságszolgáltatás és a mediáció | 129 |
Mediáció fogalom-meghatározások | 130 |
Mediáció-tipológia | 132 |
A mediáció büntetőjogi keretei, jogi szabályozásának formái | 138 |
A büntetőügyekben történő közvetítői eljárás magyarországi szabályozásának általános jellemzői | 139 |
A mediációra vonatkozó jogi rendelkezések az egyes külföldi Büntető Törvénykönyvekben és/vagy a Büntetőeljárási Kódexekben | 141 |
Önálló törvényi szabályozás a mediációról | 147 |
A mediáció kialakulása és gyakorlata törvényi szabályozás nélkül | 148 |
A mediáció és a kapcsolódó elvek a büntetőjogban | 148 |
A büntetőjog szubszidiaritása és ultima ratio jellege | 149 |
Opportunitás contra legalitás elve | 150 |
A bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jog, illetve a bírói meghallgatáshoz való jog | 152 |
Az ártatlanság védelmének elve | 153 |
A ne bis in idem elve | 155 |
A mediáció alapelvei | 155 |
Az önkéntesség elve | 156 |
A titkosság elve | 157 |
Az általános körű hozzáférhetőség és a büntető igazságszolgáltatás valamennyi szintjén történő hozzáférhetőség elve | 158 |
A mediációs szolgálat autonómiájának elve | 159 |
A mediáció a bűncselekmények oldaláról | 160 |
Mediáció a "felek" oldaláról | 165 |
Elkövetői oldal | 165 |
Áldozati/sértetti oldal | 167 |
A 2001/220/IB sz. büntetőjogi kerethatározat áldozat-fogalmának értelmezési szintjei | 170 |
Az áldozat-fogalom további értelmezhetősége büntető anyagi jogi és büntető eljárásjogi megközelítésben | 175 |
Mediáció a mediátor oldaláról | 177 |
A mediációs kárjóvátételi formák és a megállapodás figyelembevétele a büntetőeljárásban | 180 |
A mediáció szervezeti keretei és gyakorlata | 184 |
Záró gondolatok | 195 |
Irodalomjegyzék | 199 |
Melléklet | 217 |