Fülszöveg
A jeles novellista, esszéista és publicista írót mint irodalomtörténészt főleg a szatíra és a humor szakértőjeként tartjuk számon. Ebben a munkájában „elemi erejű" felfedezést tesz: a középkori Magyarország mélyen vallásos írásosságából, egyházi motívumokkal átszőtt ábrázoló művészetéből elénkbe hozza az ezernyi formában és alakban felbukkanó groteszk megnyilvánulásait: a románkori szobrok főbűn-karikatúráit, Janus Pannonius erotiko-szatíráit, MS mester és mások torz pribék-arcokkal telített Kálvária-sorozatait, Temesvári Pelbárt „vastag" példázatait.
Szalay Károly (szül. 1929. május 7.) író, történész, kandidátus. Magyar-történelem szakos tanár. A katedrán töltött éveket követően aspiráns, majd kiadói szerkesztő (Szépirodalmi Kiadó, Magvető). Több ciklusban a TV szerkesztője (1964-1969, 1990-1994). A Magyar szatíra elismert szakértője, kiváló filmes monográfiák (Chaplin, Tati) szerzője. Az elmúlt két évtizedben több nagy figyelmet keltő regényt írt. Regénytrilógiája - Szerelmes...
Tovább
Fülszöveg
A jeles novellista, esszéista és publicista írót mint irodalomtörténészt főleg a szatíra és a humor szakértőjeként tartjuk számon. Ebben a munkájában „elemi erejű" felfedezést tesz: a középkori Magyarország mélyen vallásos írásosságából, egyházi motívumokkal átszőtt ábrázoló művészetéből elénkbe hozza az ezernyi formában és alakban felbukkanó groteszk megnyilvánulásait: a románkori szobrok főbűn-karikatúráit, Janus Pannonius erotiko-szatíráit, MS mester és mások torz pribék-arcokkal telített Kálvária-sorozatait, Temesvári Pelbárt „vastag" példázatait.
Szalay Károly (szül. 1929. május 7.) író, történész, kandidátus. Magyar-történelem szakos tanár. A katedrán töltött éveket követően aspiráns, majd kiadói szerkesztő (Szépirodalmi Kiadó, Magvető). Több ciklusban a TV szerkesztője (1964-1969, 1990-1994). A Magyar szatíra elismert szakértője, kiváló filmes monográfiák (Chaplin, Tati) szerzője. Az elmúlt két évtizedben több nagy figyelmet keltő regényt írt. Regénytrilógiája - Szerelmes éveink, Párhuzamos viszonyok, Bikakolostor - a közelmúlt, a II. világháborútól a nyolcvanas évekig tartó kornak hazai valóságát festi meg, történelmi regénye (A Sátán helytartója) viszont a 17. századi Magyarország világát idézi fel nagy megjelenítő erővel. Pompejiről szóló művében az elpusztult, majd kiásott város egykori élete elevenedik meg.
Főbb művei: Karinthy Frigyes, monográfia (1961); A magyar szatíra száz éve (1750-1850), korszakmonográfia (1966); A geg nyomában, filmesztétika és filmtörténeti tanulmányok (1972); Humor és szatíra Mikszáth korában (1850-1900), korszakmonográfia (1977); Chaplin, monográfia (1979); Karinthy Ferenc, monográfia (1979); Jaques Tati, monográfia (1982); Szerelemes éveink, regény (1988); Párhuzamos viszonyok, regény (1989); Bikakolostor, regény (1989); Műterem Budán, regény (1990); A Sátán helytartója, regény (1993); Taigetosz avagy kiáltás polgárságért, történelmi esszék és politikai szatírák (1996); Szerelem és halál Pompejiben, regény (1997)
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal