1.067.308

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A vezetői számvitel alapjai

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 280 oldal
Sorozatcím: Bologna-könyvsorozat
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN: 978-963-638-240-7
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása... Tovább

Előszó

A számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. Amennyiben a belső felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetői számvitelről beszélünk. A számvitel két részre történő „felosztása" lényegében azt a követelményt fogalmazza meg, hogy kinek nyújtunk információkat, illetve az információkat elsődlegesen ki hasznosítja. Ebből következően a pénzügyi számvitel a vállalkozáson kívüli felhasználók igényét hivatott elsődlegesen kielégíteni. A beszámoló összeállítása ezt a célt szolgálja alapvetően. A vezetői számvitel a vállalkozás vezetői (a management) részére ad a döntésekhez információkat.
A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához munkaerőre, munkatárgyra, munkaeszközökre van szükség. Ezeket együttesen erőforrásoknak nevezzük. A termék előállításához, a szolgáltatás nyújtásához erőforrásokat használunk fel. Ezen erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett értékét nevezzük költségnek. Az összeállított jegyzet a vezetői számvitel alapjaival foglalkozik. A főiskolai alapképzés keretében a hallgatók a számvitel alapjain és a könyvvezetési ismereteken túlmenően elemzés-ellenőrzés ismereteket is megtanulnak. Éppen ezért a „Vezetői számvitel" c. tárgy keretében alapvetően a költségekkel foglalkozunk. Az elméleti alapozás mellett főleg a gyakorlati hasznosítás lehetőségeit emeljük ki. A gazdálkodás-menedzsment és az emberi erőforrás szakos hallgatók számára éppen ezért olyan tananyagot állítottunk össze, amely nem elsősorban a költségek könyvviteli elszámolásával foglalkozik. Sőt a bemutatott elszámolások során is több esetben egyszerűsítéseket alkalmaztunk annak érdekében, hogy a lényeges összefüggésekre irányítsuk a figyelmet.
A tankönyvhöz példatárat, feladatgyűjteményt állítottunk össze, mely segíti az ismeretek elmélyítését.
A tananyag feldolgozását előadásokkal, gyakorlati foglalkozásokkal és konzultációk szervezésével is segítjük. Vissza

Tartalom

1. A vezetői számvitel 9
1.1. A vezetői számvitel fogalma, értelmezése 9
1.2. A vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel kapcsolata 10
1.3. A vezetői számvitel szerepe, feladatai 11
2. Költségtani ismeretek 13
2.1. Költség, ráfordítás, kiadás 13
2.2. A költség fogalma, tartalma 14
2.3. A költségek csoportosítása 15
2.3.1. Költségnemek szerinti költségek 16
2.3.2. A költségek csoportosítása összetételük, összetettségük szerint 17
2.3.3. A költségek elszámolhatóságuk, tervezésük és utalványozásuk szerinti
csoportosítása 1 18
2.3.4. A költségek csoportosítása felmerülési helyük szerint 19
2.3.5. A költségek csoportosítása költségviselők szerint 19
2.3.6. A költségek csoportosítása termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint 19
2.3.7. A termelési költségek csoportosítása a termelés terjedelmével 20
2.3.7.1. Az állandó költségek 21
2.3.7.2. A változó költségek 23
2.3.7.3. A költségváltozási tényező 29
1. Példa 29
2. Példa 30
2.3.8. A költségek csoportosítása befolyásolhatóságuk szerint 32
5. Példa 32
4. Példa 33
Költséggazdálkodás 38
3.1. A költséggazdálkodás fogalma és értelmezése 38
3.2. A költséggazdálkodás módszerei 41
3.2.1. Felhasználási normák alkalmazása a költséggazdálkodásban 42
1. Példa 1 42
3.2.2. A költségváltozási tényező alkalmazása 44
2. Példa 1 44
3.2.3. A fedezeti költségszámítás célja és alkalmazása 44
3. Példa 45
3.2.4. A határköltség-számítás 49
4. Példa 49
3.2.5. A standard költségszámítás 50
3.2.6. Az értékelemzés 51
4. A költségek elszámolása 53
4.1. A költségek elszámolásának célja 53
4.2. A költségek elszámolásának lehetőségei 53
4.3. A költségek elszámolásának lehetőségei a számviteli törvény alapján 56
1. Példa 57
4.3.1. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály
számláin könyveli, termék előállítással nem foglalkozik, ebből következően
saját termelésű készlete nincs 59
2. Példa 60
4.3.2. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály
számláin könyveli, termék előállítással foglalkozik, ebből következően
saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről azonban folyamatos
nyilvántartást nem vezet 62
3. Példa 64
4.3.3. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin
könyveli, termék előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját
termelésű készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet,
a közvetlen és közvetett költségeket azonban nem különíti el egymástól 67
4. Példa 70
4.3.4. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály
számláin könyveli, termékelőállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van,
a saját termelésű készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást
vezet, a közvetlen és közvetett költségeket elkülöníti egymástól 74
4.3.4.1. Az elszámolás lépései összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén 74
5. Példa 77
4.3.4.2. Az elszámolás lépései forgalmi költség eljárással készülő eredmény kimutatás esetén 81
6. Példa 85
4.4. A költségek elszámolásának gyakorlata 88
4.4.1. Elsődleges költségnem elszámolás 88
7. Példa 90
4.4.2. Elsődleges költségnem, másodlagos költséghely/költségviselő elszámolása 96
8. Példa 98
4.4.3. Elsődleges költséghely/költségviselő, másodlagos költségnem elszámolás 109
9. Példa 111
4.5. Költségkimutatások összeállítása 123
5. Kalkulációk és önköltségszámítás 126
5.1. A kalkuláció 129
1. sz. Esettanulmány 131
2. sz. Esettanulmány 132
5.2. Önköltségszámítás 133
5.2.1. Bevezetés az önköltségszámítási ismeretekbe 133
5.2.1.1. Az önköltségszámítás tárgya 133
5.2.1.2. Az önköltségszámítás feladata 134
5.2.1.3. Az önköltség törvényi szabályozása 136
1. Példa 137
3. sz. Esettanulmány 140
5.2.1.4. Az önköltségszámításnak egy lehetséges sémája 143
4. sz. Esettanulmány 152
5.2.2. Az önköltségszámítással kapcsolatos elvárások 156
5.2.2.1. Az önköltségszámítás alapelvei 156
5.2.2.2. Az önköltségszámítással szembeni követelmények 157
5.2.3. Az önköltségszámítás fajtái 160
5.2.3.1. Az előkalkuláció 160
5. sz. Esettanulmány 162
5.2.3.2. A közbenső kalkuláció 164
5.2.3.3. Az utókalkuláció 164
5.2.4. Az önköltségszámítás módszerei 168
5.2.4.1. Az osztókalkuláció 169
5.2.4.1.1. Az egyszerű osztókalkuláció 169
2. Példa: a kétlépcsős egyszerű osztókalkuláció 169
5.2.4.1.2. Az egyenértékszámos osztókalkuláció 170
3. Példa: egylépcsős egyenértékszámos osztókalkuláció 172
4. Példa: többlépcsős egyenértékszámos osztókalkuláció 173
5.2.4.2. A pótlékoló kalkuláció 175
5.2.4.2.1. A közvetett költségek felosztásának elvi kérdései 175
5.2.4.2.2. Költségek felosztása a pótlékoló kalkulációval 177
5. Példa: pótlékoló kalkuláció (egy termelőüzemben kétféle termék gyártása) 178
6. Példa: pótlékoló kalkuláció (két termék két üzemben kerül megmunkálásra) 180
5.2.4.2.3. A tevékenységalapú kalkuláció 181
7. Példa: tevékenységalapú kalkuláció 182
5.2.4.3. Normatív kalkuláció 184
8. Példa: normatív kalkuláció 184
5.2.4.4. Vegyes kalkuláció 186
5.2.5. Az önköltségszámítással kapcsolatos törvényi előírások 186
9. Példa: önköltség megállapítása az eladási árból kiindulva 187
6. Költségelemzés 189
6.1. A költségelemzésről általánosságban, alapfogalmak 189
6.2. Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben 190
6.3. Közvetlen költségek vizsgálata 192
6.3.1. A közvetlen költségek elemzésének módszerei 192
6.3.1.1. A közvetlen költségek vizsgálata láncmódszerrel 193
7. Példa: közvetlen költségek vizsgálata láncmódszerrel 194
6.3.1.2. Standardizálás (alternatív eltérésfelbontás) 196
2. Példa: standardizálás alapján történő közvetlen költségelemzés 196
6.3.1.3. Parciális eltérésfelbontás módszere 201
3. Példa: parciális eltérésfelbontás alapján történő közvetlen költségelemzés 201
6.4. Rugalmasságon alapuló költségelemzés
6.4.1. A (klasszikus) flexibilis költségelemzés 203
4. Példa: flexibilis költségelemzés 204
6.4.2. Költségredukálás 205
5. Példa: költségredukálás 206
7. Eredményszámítás 208
7.1. Költségelszámolás és eredmény kimutatás összefüggései 208
7.1.1. Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás 210
7.1.2. Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás 216
7.1.3. Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás
szerinti eredmény megállapítás összehasonlítása 217
7.2. Fedezeti összeg 219
7.2.1. Termelési volumen és a költségek kapcsolata 219
7. Példa 220
7.2.2. Költségek csoportosítása fedezeti költségszámítás sémája szerint 221
7.2.3. Fedezeti pont meghatározása 222
7.2.4. Fedezetszámítás alkalmazási területei 223
7.2.5. Fedezeti összeg elemzése 223
2. Példa: fedezeti összeg és fedezeti hányad elemzése 225
7.2.6. Árképzési döntések 228
7.3. Eredményelemzés 228
7.3.1. Jövedelem, eredmény megállapításának módjai 229
3. Példa 229
7.3.2. Eredménytervezés 230
7.3.3. Optimális termelési terv (szolgáltatások optimális portfoliójának) összeállítása 231
4. Példa 232
7.3.4. Mérleg szerinti eredményt befolyásoló tényezők 234
7.3.4.1. Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén 234
7.3.4.2. Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén
(Üzleti eredményig) 235
5. Példa 236
7.3.5. Eredményesség elemzése 240
8. A vállalkozás vagyonának elemzése 245
8.1. Az egyes eszköz- és forráscsoportok belső arányainak elemzése 247
8.2. A vagyoni helyzet alakulásának elemzése 248
8.2.1. A tőkeerősség vizsgálata 248
8.2.2. A kötelezettségek részaránya 249
8.2.3. A céltartalékok aránya 250
8.2.4. Befektetett eszközök fedezete 251
8.2.5. A saját tőke növekedésének mértéke 251
8.2.6. Tőkemultiplikátor mutatója 251
8.3. A főbb vagyonelemek alakulásának vizsgálata 252
8.3.1. Az immateriális javak elemzése 252
8.3.2. A tárgyi eszközök elemzése 253
8.3.3. A befektetett pénzügyi eszközök elemzése 254
8.3.4. A készletek elemzése 254
8.3.5. Követelések elemzése 256
8.3.6. Az értékpapírok elemzése 257
8.3.7. A pénzeszközök elemzése 257
8.3.8. A saját tőke elemzése 258
8.3.9. A céltartalékok vizsgálata 258
8.3.10. A kötelezettségek elemzése 259
8.3.11. Időbeli elhatárolások elemzése 260
1. Példa 260
8.4. A pénzügyi helyzet alakulásának elemzése 275
8.4.1. Likviditási mérlegek felhasználása az elemzésben 276
8.4.2. A pénzügyi helyzet elemzéséhez használatos mutatószámok 277
8.4.2.1. Az adósságállományra vonatkozó mutatószámok 277
8.4.2.2. Likviditási mutatók 278
Irodalomjegyzék 279
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem