Kard és Toll 2004/1.

Előszó

E kötetben, melyet kezében tart az Olvasó, az a tizennyolc legújabb dolgozat olvasható, amelyek leginkább képviselik a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem posztgraduális képzésének alkati érzékenységét a hadtudomány legújabb tendenciái iránt.
Miközben tudjuk, hogy a haderőátalakítás a múlt haderejéből a jelen haderejét szándékozik létrehozni - nem kis erőfeszítéssel és tiszteletet érdemlő emberi odafordulással -, aközben jó tudni, hogy jövő-tudatunk táplálkozhat abból a tényből, hogy komoly figyelem fordul a jövő problémái, tennivalói felé. Külön jelentősége van annak, hogy ez a figyelem és érzékenység az újjászerveződő haderőnek szól, amelyben minden bizonnyal a kiteljesedő tudományos pályák kezdőpontján lévő fiatal, tehetséges tudósjelöltek kötelezik el magukat a jövő tematikája mellett. A dolgozatok egy része természetes módon a haditechnikához kötődik, mindenekelőtt a nukleáris fenyegetettség, a légierő, a gyenge harci hatások eszközrendszere, illetve a tüzérség, a lövész eszközök legújabb generációi, s természetesen a jövő legnagyobb érdeklődést kiváltó technikai módozatai a lézer, és az informatikai eszközpark iránt. A dolgozatok a technikai odaforduláson túl jól érzékeltetik, hogy már a fiatal védelmi tudós-generáció is érzi: a levegőben van a hálózatközpontú hadviselés (Network Centric Warfare) kiépítésének követelménye, amelyben megjelenik az Arthur Cebrowsky-tól az új hadviselés atyjától származó gondolat, mely szerint a jövő hadviselésének alapja a rendkívül fejlett információs rendszer, amely összeköti és interaktívvá teszi a felderítési, parancsnoki-vezetési rendszereket. S az a tény, hogy a legújabb gondolatok megjelennek a doktoranduszok munkáiban, nyilvánvalóvá teszi, hogy jó irányba megyünk a posztgraduális képzésben, hiszen míg a védelmi felülvizsgálat és az azt követő haderőreform a realitások szintjén be kell hogy érje azzal, hogy olyan alapstruktúrát és funkciórendszert - közkedvelt kifejezéssel képesség-együttest - hozzon létre. Vissza