Fülszöveg
"- Ki az? - szólt ki anyu az éles, hosszú csöngetésre.
- Én vagyok, nagyságos asszony. A szomszédjuk.
Felismertük a hangjáról, anyu mégis hangosan rákérdezett: - Ön az, százados úr?
Ily módon figyelmezetette aput. S mögöttem máris kitárult az ebédlőajtó, hallottam, amint a sötétben apu eloson mellettünk, és nesztelenül benyit a fürdőszobába.
Lejátszódott a szokásos jelenet. Anyu mérgelődött, szidott az elhányt kulcscsomó miatt, én pedig, mint ilyenkor rendesen, izgalmamban igazi könnyeket sírtam.
Noel bácsi egyenruhában volt, de hajadonfőtt.
Összecsapta a bokáját, és meghajolt.
- Elnézést kérek a késői zavarásért, nagyságos asszony! De úgy gondoltam, szomszédok vagyunk, illik végre levizitálnom. A kislegénynek - mosolygott rám - amúgy is megígértem, hogy egyszer majd elbeszélgetünk.
- Fáradjon beljebb, százados út - invitálta kedvesen anyu. - Egy teának már az illatát is elfeledtem! - nevetett a bácsi, s újból meghajolt, köszönötettel elfogadta, miközben levette bepárásodott...
Tovább
Fülszöveg
"- Ki az? - szólt ki anyu az éles, hosszú csöngetésre.
- Én vagyok, nagyságos asszony. A szomszédjuk.
Felismertük a hangjáról, anyu mégis hangosan rákérdezett: - Ön az, százados úr?
Ily módon figyelmezetette aput. S mögöttem máris kitárult az ebédlőajtó, hallottam, amint a sötétben apu eloson mellettünk, és nesztelenül benyit a fürdőszobába.
Lejátszódott a szokásos jelenet. Anyu mérgelődött, szidott az elhányt kulcscsomó miatt, én pedig, mint ilyenkor rendesen, izgalmamban igazi könnyeket sírtam.
Noel bácsi egyenruhában volt, de hajadonfőtt.
Összecsapta a bokáját, és meghajolt.
- Elnézést kérek a késői zavarásért, nagyságos asszony! De úgy gondoltam, szomszédok vagyunk, illik végre levizitálnom. A kislegénynek - mosolygott rám - amúgy is megígértem, hogy egyszer majd elbeszélgetünk.
- Fáradjon beljebb, százados út - invitálta kedvesen anyu. - Egy teának már az illatát is elfeledtem! - nevetett a bácsi, s újból meghajolt, köszönötettel elfogadta, miközben levette bepárásodott szemüvegét, és egy puha bőrdarabkával megtörölgette.
Nem, gondoltam ismét, nem látszik se gonosznak, se félelmesnek..."
Vissza