Vasúttörténeti emlékkönyv

Előszó

E L 0 S Z Ú
A XIX. század ipari-technikai vívmányai a történelemben eddig példa nélküli lenyűgöző ütemű fejlődést eredményeztek.
A fejlődésnek talán legjellegzetesebb képviselője a vasút volt, néhány évtized alatt alapvetően átalakította az élet minden területét, alapvetően befolyásolta a korszerűbb gazdaság kialakulását.
1859. május 24-én érte el Miskolcot az első vasútvonal, melyet a Tiszavidé-ki Vasúttársaság Szerencs felől épített ki.
1860-ban folytatódott az építés, illetve a vonalátadás Miskolc és Kassa között. A közvetlen Pest - Hatvan - Miskolc közötti vasútvonalat csak 1870-ben adták át a forgalomnak.
A Tiszavidéki vasút államosítása után 1880. november 25-én 519 km-rel alakult meg először a Magyar Királyi Államvasutak Miskolci üzletvezetősége.
1886. január 10-én átszervezés következtében megszüntették a Miskolci üzletvezetőséget, egykori vonatalait Budapestről irányították.
Az 1880-as évek vége és az 1891. év több jelentős magánvasúti társaság államosítását eredményezte, így került MÁV tulajdonába pl. az Osztrák-Magyar Államvasúti Társaság, a Magyar Észak-Keleti Vasút és az Első Magyar-Gácsor-szági Vasút is.
Új, a lényegesen megnövekedett MÁV vonalhálózat igényelte a Miskolci üzletvezetőség újbóli felállítását, amire 100 évvel ezelőtt, 1244 km vágányhálózattal 1892. május 1-én került sor.
A város vezetői közélete örömmel üdvözölte a vasút irányításának e fontos intézményét.
Az évtizedek során egyre szorosabb kapcsolat alakult ki a város és a vasút között.
Miskolc város életének egyik meghatározó tényezőjévé vált az abban nem egyszer példamutatóan részt vállalaló igazgatóság, a nagy számú vasutasság. De alakult, formálódott maga az üzletvezetőség, a hozzá tartozó létesítmények állapota és a vasutasok sorsa, élete is.
Az új vasútvonalak építése és már meglévő vonalak idecsatolásával az üzletvezetőség vonalhálózata folyamatosan gyarapodott, 1911-re már az 1877 km-t is elérte. Az első világháború után a Trianoni békediktátum üzletvezetősé-günk építési vágányhálózatát mintegy 60 %-al csökkentette. A két világháború közti időben 700-800 km volt az építési vágányhossz.
Az első Bécsi döntés következtében a Felvidék zömmel magyar lakta déli része 1938-ban visszatért. 1939-ben a kárpátaljai területek visszacsatolásával jelentősen nőtt a MÁV vonalhálózatának hossza. Különböző átszervezések következtében a Miskolci üzletvezetőség 1939-ben 1124, 1941-ben már 1523 km vasúti pálya irányítását és felügyeletét látta el.
A második világháború után 750 km-re zsugorodott vonalaink hossza.
1949. február 28-án a Közlekedésügyi Miniszter átszervezte a MÁV üzletvezetőségeket irányító MÁV Igazgatóságot - mely Budapesten székelt -, és ennek eredményeként megszűnt az üzletvezetőségi rendszer is.
A továbbiakban a MÁV Miskolci Igazgatóság lett az üzletvezetőség jogutódja. Vissza