Magyarország gazdasági struktúrája

Tartalom

I. A HAGYOMÁNYOS GAZDASÁG SZEMLÉLETI KERETEI
II. A KERESLET
2.1. Népesség és társadalom
2.1.1. A hagyományos népességmodell és a 18. századi átalakulás
2.1.2. A magyarországi népességnagyság változásai
2.1.3. A demográfiai jellemzők alakulása
2.1.4. A társadalom strukturális rendszere
- Jogi és foglalkozási szerkezet
- A településrendszer: a falu és a város
- A nemzetiségi eloszlás
2.2. A belső kereslet
2.2.1. A város és vidéke kapcsolata: a piackörzet
2.2.2. A kereskedelem intézménye: a vásár
2.2.3. A belső forgalmat korlátozó tényezők és változásaik
- A céhek és a limitatio
- Az infrastruktúra elmaradottsága
a. Az úthálózat
b. A folyami közlekedés feltételeinek átalakítása
c. A pénz és hitelrendszer
2.2.4. A gazdaságpolitika és a belső forgalom
2.3. A külső kereslet
2.3.1. Magyarország a Habsburg-birodalomban
2.3.2. A birodalmi gazdaságpolitika egységesítő vonásai
2.3.3. A külkereskedelem szerkezete
2.4. Jövedelemeloszlás és jövedelmi struktúra
2.4.1. Jövedelemeloszlás a hagyományos társadalmakban
2.4.2. Jövedelemeloszlás Magyarországon
- A "gazdagok" csoportja
- A "jómódúak", a mobilitás megtestesítői
- A "középrétegek", a társadalom tömege
- A "szegények"
2.4.3. A készletezési politika
III. A MAGYARORSZÁGI MEZŐGAZDASÁG
3.1. Földbirtokszerkezet, földhasználat
3.1.1. A föld mint gazdasági kategória
3.1.2. A földtulajdon változásai Magyarországon
3.1.3. A hasznosított földterület bővítése
3.1.4. A nagybirtok mint rendszer
3.1.5. A nagybirtok a magyarországi gazdaságtörténet-írásban
3.1.6. A nagybirtok fogalma és formái
3.1.7. Az úrbéri földek növekedése
3.2. Gazdaságirányítás, munkaerő, szaktudomány
3.2.1. A humán tőke jelentősége
3.2.2. A magyarországi nagybirtokok irányítása
3.2.3. A paraszti gazdaság
3.2.4. Agráriskolák, agrárszakírás, agrártudomány
3.3. Termelés és gazdálkodás
3.3.1. Szántóföldi növénytermesztés és rétgazdálkodás
3.3.2. Állattartás - állattenyésztés
3.3.3. Szőlőtermelés, borászat
3.3.4. Erdőgazdálkodás, erdőhasználat
3.3.5. Kertművelés
3.3.6. Egyéb ágazatok
3.4. Technika, termelékenység, jövedelmezőség
3.4.1. A technikai bázis
3.4.2. A termelékenység növekedése
3.4.3. A jövedelmezőség
IV. AZ IPAR MAGYARORSZÁGON
4.1. Ipari változások Nyugat-Európában a 18. században
4.2. Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején
4.3. A hazai ipar strukturális rendszere
4.3.1. A háziipar
4.3.2. A céhes ipar
4.3.3. A modernebb ipari struktúrák Magyarországon
4.4. Iparosok, kézművesek, munkások
4.5. Termelékenység és jövedelmezőség az iparban
V. A VÁLLALKOZÓI ATTITŰDÖK MEGJELENÉSE
5.1. A vállalkozások kialakulása Nyugat-Európában
5.2. A "vállalkozói szellem" Magyarországon
5.3. Modem vállalkozások Magyarországon
5.3.1. A kereskedők
5.3.2. Bankárok, hitelezők
5.3.3. Tőkés ipari vállalkozók
VI. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A MAGYAR GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM ÁTALAKÍTÁSÁRA
6.1. Széchenyi István gazdaságfejlesztési elképzelései
6.2. Az iparpártolás gondolata Magyarországon
6.3. Karl Kübeck birodalomfejlesztési elképzelése
6.4. A hazai konzervatív elképzelés
VII. A HAGYOMÁNYOS AGRÁRALKOTMÁNY LEBONTÁSA 1848-BAN

Témakörök