Egyszeresről a kettősre...

Tartalom

Bevezetés 3
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 11
1. A törvény hatálya 11
2. A beszámoló készítésének célja 11
3. Kik készíthetnek egyszerűsített beszámolót? 12
4. Az egyszerűsített beszámoló formai követelményei 13
5. Az egyszerűsített beszámoló fordulónapja,
a beszámolási időszak hossza 14
6. Az egyszerűsített beszámoló nyilvánossága 15
Letétbe helyezési kötelezettség 15
Közzétételi kötelezettség 15
7. Az egyszerűsített beszámolót alátámasztó egyszeres könyvvitel 16
8. A könyvvezetési mód megváltoztatásának kötelezettsége 17
Áttérés az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre 17
Áttérés a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre 17
9. Számviteli szakmai elvárások 18
Könyvviteli szolgáltatás 18
Könyvvizsgálói tevékenység, könyvvizsgálati kötelezettség 18
10. Számviteli politika, számviteli alapelvek 19
A számviteli alapelvek sajátos érvényesülése 20
A teljesség elve 20
A valódiság elve 22
Az összemérés, az időbeli elhatárolás elve 22
Az óvatosság elve 23
A bruttó elszámolás elve 23
A következetesség elve 24
A számviteli politika tartalmára vonatkozó sajátosságok 24
Nem kell önköltségszámítási szabályzatot készíteni 24
Egyéb szabályzatok 25
Az értékeléshez kapcsolódó sajátosságok 26
A nyilvántartási rendszer, a bizonylati rend kialakítása 31
Az ellenőrzések megállapításainak helyesbítése 32
II. AZ EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG 35
1. Az egyszerűsített mérleg előírt szerkezete 35
Változások az egyszerűsített mérleg előírt szerkezetében 36
2. Az egyszerűsített mérleg tartalmi sajátosságai 36
Az egyszerűsített mérlegben kimutatható eszközök 37
Az eszközök, a kötelezettségek besorolása 37
Az eszközök besorolásának megváltoztatása 38
Az egyszerűsített mérlegben kimutatott jövedelmek 39
3. Az eszközök, a kötelezettségek értékelésének általános szabályai 39
Az eszközök értékelése 39
A források értékelése 41
III. ESZKÖZÖK AZ EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEGBEN 43
IMMATERIÁLIS JAVAK, TÁRGYI ESZKÖZÖK 43
1. Tartalmi azonosságok 43
2. Tartalmi sajátosságok 43
Az immateriális javak csoportja 43
Az immateriális javak és más eszközcsoportok 44
A tárgyi eszközök csoportja 48
A tárgyi eszközök és más eszközcsoportok 48
3. Az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékelése 49
A bekerülési érték meghatározása 49
Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás 56
Terv szerinti értékcsökkenés 57
Terven felüli értékcsökkenés 61
4. Az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel kapcsolatos
gazdasági események hatása az eredményre 61
Egyes gazdasági események sajátos elszámolásai 62
Eszközbeszerzés, beruházás 62
A kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása 62
Követelés fejében kapott eszköz 62
Vagyoni betétként, vagyoni hozzájárulásként kapott eszköz 64
Tartozás kiegyenlítésére átadott eszköz 65
Tárgyi eszközök átsorolása a készletek közé 67
KÉSZLETEK 69
1. Tartalmi sajátosságok 69
A készletek és más eszközcsoportok 69
2. A készletek értékelése 70
A készletek bekerülési értéke 70
A készletek értékvesztése, annak visszaírása 73
3. A vásárolt készletek 75
Egyes gazdasági események sajátos elszámolásai 76
Vásárolt készletek átsorolása tárgyi eszközzé 76
Követelés fejében kapott készlet 79
Vagyoni betétként, vagyoni hozzájárulásként kapott készlet 80
Tartozás kiegyenlítésére átadott vásárolt készlet 81
4. A saját termelésű készletek 82
A saját termelésű készletek bekerülési (előállítási) értékének meghatározása 82
Tényleges bekerülési érték 82
Az egyszerűsített értékelési mód 83
A saját termelésű készletek állományának változásai 85
Egyes gazdasági események sajátos elszámolásai 85
Saját termelésű készlet átsorolása 85
Átadás tartozás kiegyenlítésére 87
BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, ÉRTÉKPAPÍROK 87
1. A befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékelése 88
A bekerülési érték meghatározása 88
Az értékvesztés, a visszaírás 90
2. A befektetett pénzügyi eszközökkel, értékpapírokkal kapcsolatos
gazdasági események 92
Egyes gazdasági események sajátos elszámolásai 93
A beszerzés nyilvántartásba vétele 93
Követelés fejében kapott 94
Vagyoni betétként, vagyoni hozzájárulásként kapott 94
Tartozás kiegyenlítésére átadott 94
A befektetés megszűnésekor nem pénzben kapott többletérték 97
KÖVETELÉSEK 97
1. A követelések értékelése 98
2. Pénzkiadásból származó követelések 100
A pénzkiadásból származó követelések értékelésének hatása
az adózás előtti eredményre vagy a tartalékra 100
3. Pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések 103
A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések hatása
a tartalékra vagy az eredményre 103
4. Követelések engedményezése 106
PÉNZESZKÖZÖK : 108
IV. FORRÁSOK AZ EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEGBEN 110
SAJÁT TŐKE 110
1. Jegyzett tőke 110
2. Tőketartalék 111
3. Lekötött tartalék 112
4. Eredménytartalék 113
5. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény 113
A saját tőke több elemét érintő egyes gazdasági események 115
Tőkekivonás 115
Osztalékfizetés 117
TARTALÉK 118
CÉLTARTALÉKOK 120
KÖTELEZETTSÉGEK 123
1. Hosszú lejáratú kötelezettségek 123
Sajátos hosszú lejáratú kötelezettségek 124
Pénzügyi lízing az egyszeres könyvvitelben 124
Részletre, halasztott fizetés mellett vásárolt
eszközök miatti hosszú lejáratú kötelezettség 124
A tevékenységhez kapott vissza nem térítendő támogatás 124
A tagi kölcsön 126
2. Rövid lejáratú kötelezettségek 127
Pénzbevételből származó rövid lejáratú kötelezettségek 127
Pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek 127
Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek 129
A kötelezettségekkel kapcsolatos egyes gazdasági események 133
A kötelezettségek nem pénzzel történő kiegyenlítése 133
Tartozás átvállalása 133
V. AZ EREDMÉNYLEVEZETÉS 135
1. Az eredménylevezetés előírt szerkezete 135
2. A bevételek csoportosítása 137
3. A kiadások, a költségek, a ráfordítások 139
AZ ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 140
Utólagos engedmények 148
Egyéb sajátosságok 150
ADÓKÖTELES EGYÉB BEVÉTELEK 150
Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek 151
Pénzbevételt nem jelentő adóköteles egyéb bevételek 155
JÖVEDELEMADÓZÁS ALÁ NEM VONT BEVÉTELEK 158
RÁFORDÍTÁSKÉNT ÉRVÉNYESÍTHETŐ KIADÁSOK 158
RÁFORDÍTÁST JELENTŐ ESZKÖZVÁLTOZÁSOK 159
1. Az anyag-és árubeszerzés költségei 160
2. Személyi jellegű ráfordítások 167
3. Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások 170
RÁFORDÍTÁST JELENTŐ ELSZÁMOLÁSOK 173
Az értékcsökkenés érvényesítése az eredményben 173
Az értékvesztés, az árfolyamveszteség érvényesítése az eredményben 173
A kifizetett vásárolt készletek állományváltozása 173
EGYÉB KIADÁSOK 176
VI. A KÖNYVELÉS TECHNIKÁJA AZ EGYSZERES
KÖNYVVITEL RENDSZERÉBEN 177
PÉNZMOZGÁSSAL EGYÜTT JÁRÓ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK 177
1. Pénzbevételek 178
Végleges jelleggel kapott pénzbevételek elszámolása 178
Időlegesen kapott pénzbevételek elszámolása 179
Időlegesből véglegessé váló pénzbevételek elszámolása 179
2. Pénzkiadások 179
Végleges jelleggel teljesített pénzkiadások elszámolása 180
Időlegesen teljesített pénzkiadások elszámolása 181
Időlegesből véglegessé váló pénzkiadások elszámolása 181
PÉNZMOZGÁSSAL NEM JÁRÓ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK 181
1. A jellemzően előforduló, pénzmozgással nem járó események 182
2. A pénzmozgással nem járó vagyon és eredményváltozások
könyvelésének lehetőségei 186
A pénzforgalmi nyilvántartásba felvett eszközök és források körét érintő,
pénzmozgással nem járó végleges vagyonváltozások elszámolása 186
A pénzforgalmi nyilvántartásba felvett eszközök és források év végi
értékelésével kapcsolatos értékváltozások elszámolása 189
Bruttó módon történő elszámolások 190
Nettó módon történő elszámolások 191
A pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt eszköz és forrástételek
állományának pénzmozgás, nélkül bekövetkezett változásával kapcsolatos
elszámolások 196
Az általános forgalmi adó elszámolásának lehetőségei 198
VII. A KETTŐS KÖNYVVITELRE VALÓ ÁTTÉRÉS
ÉS A NYITÁST KÖVETŐ KÖNYVVITELI FELADATOK 201
Nyitást követő korrekciók 202
Egyéb feladatok az áttérést követően készülő beszámolóhoz 214
FÜGGELÉK 215
Az egyszerűsített mérleg 217
Az eredménylevezetés 219

Témakörök