1.060.446

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az Európai Unió számviteli irányelvei és a nemzetközi számviteli standardok magyar szemmel

Szerző
Budapest
Kiadó: Kompkonzult Számítástechnikai és Tanácsadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 247 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN: 963-7842-36-5
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előkészítéseként a számvitel területén is el kell érni a teljes harmonizációt, ezért fontosnak tartjuk, hogy minél többen ismerjék meg a szakma... Tovább

Előszó

Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előkészítéseként a számvitel területén is el kell érni a teljes harmonizációt, ezért fontosnak tartjuk, hogy minél többen ismerjék meg a szakma nemzetközi fejlődésének irányait. Az 1992. január 1-jén hatályba lépett számviteli törvény - az 1998-ban kezdődött csatlakozási tárgyalások keretében ezt a Bizottság képviselői is elismerték - már ma is alapvetően összhangban van az Európai Unió számviteli irányelveiben foglaltakkal, ugyanakkor számos témakörben a nemzetközi számviteli standardok hatása is tükröződik az előírásokban.
A határokon túlnyúló tőkebefektetések miatt nemzetközi szinten egyre sürgetőbb igény a beszámoló-készítés elveinek egységesítése, mivel ennek hiányában a többféle elvárásnak csak többletmunkával lehet megfelelni, azaz egymás mellett, különböző előírásokon alapuló beszámolókat kell készíteni, amelyek eltérő adatai ráadásul elbizonytalaníthatják a felhasználókat.
Jelenleg világszerte három fő, egymástól a téma megközelítésében is eltérő számviteli rendszer hatása érvényesül a nemzeti számviteli szabályozásokban:
• az Európai Unió számviteli irányelvei (a 4. és a 7. direktívák a beszámoló készítésének keretszabályairól), amelyeket a tagállamoknak nemzeti törvényeikbe adaptálniuk kellett,
• a beszámoló készítésével kapcsolatos mintegy 40 témakörben kiadott, a jó megoldási lehetőségeket összefoglaló nemzetközi számviteli standardok (az IAS-ek), amelyek alkalmazása a világ számos országában megengedett vagy elvárt, valamint
• az amerikai általánosan elfogadott számviteli alapelvek (a beszámoló készítésének az előbbieknél részletesebb, a bírósági döntések hatásait is magán viselő, kötelező szabályait tartalmazó USA GAAP), amely előírásokat az amerikai tőzsdéken jegyzett nem amerikai vállalkozásoknak is - függetlenül a beszámolójukra vonatkozó hazai szabályoktól - teljesíteniük kell.
Az elmondottak következtében napirenden lévő feladat, hogy felülvizsgálják az IAS-ek szerint készített beszámoló általános elismerésének lehetőségeit. E munka egyrészt a Nemzetközi Tőzsdefelügyeletek Szövetsége (IOSCO) által kijelölt alapstandardok 1999. végéig befejezni tervezett tartalmi felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására, másrészt az Európai Unió számviteli irányelveivel való összhang megteremtése érdekében az azonosságok és eltérések, valamint az utóbbiak megszüntetésének lehetőségei kimunkálására irányul. A szaksajtóban időről időre megjelennek egyes IAS-ékről az USA GAAP-pal való összehasonlítások is annak bizonyítására, hogy szakmai szempontból az eltérések nem jelentősek, de legalább is nem feloldhatatlanok. Vissza

Tartalom

AJÁNLÁS 7
ELŐSZÓ 9
I. Fejezet
A SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS RENDSZERÉNEK ÁTTEKINTÉSE 13
7. Az állam és intézményei 15
1.1 A szabályozás alapja a kereskedelmi kódex 15
1.2 A szabályozás alapja a „nemzeti általános számviteli rend" (National Accounting Plan) 16
1.3 A szabályozás szintje, törvények vagy rendeletek 16
1.4 Az adózási előírások 17
1.5 A bíróságok szerepe 18
1.6 Az állam szerepe a számviteli szabályozásban Magyarországon 19
2. A nemzeti számviteli standardokat alkotó testületek 20
2.1 Név, alapítás és státus 21
2.2 A nemzeti számviteli standardbizottságok által kiadott szabályok 22
2.3 A standardbizottságok tanácsadó szerepe 24
2.4 A standardizálás ügye Magyarországon 25
3. Egyéb testületek 26
3.1 A tőzsdék szerepe 26
3.2 A szakmai szervezetek 28
3.3 Az érdekvédelmi szervezetek 29
3.4 Egyes személyek 29
3.5 A különféle szabályozó testületek hatása 30
4. Külső szervezetek hatása a számviteli szabályozásra 30
4.1 Az EU számviteli irányelvei 30
4.2 Az irányelvek hatása a nemzeti szabályozásra 33
4.3 Az EU új stratégiája 33
4.4 A Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság 34
II. Fejezet
RÖVID ÁTTEKINTÉS A SZÁMVITEL NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉT FŐ ÁGÁRÓL 37
1. Az Európai Unió számviteli irányelvei 37
1.1 A negyedik irányelv 38
1.2 A hetedik irányelv főbb előírásai 41
2. A nemzetközi számviteli standardok 43
2.1 Az IASC keretszabálya a nemzeti standardok kialakításához 43
2.2 A jelenleg hatályos nemzetközi számviteli standardok listája 45
2.3 Értelmezések a nemzetközi számviteli standardokhoz 68
III. Fejezet
A SZÁMVITELI IRÁNYELVEK ÉS AZ IAS-EK EGYES ELŐÍRÁSAINAK ÖSSZEVETÉSE 73
1. A beszámoló készítésének alapelvei 74
1.1 A bruttó elszámolás elve 74
1.2 Az óvatosság elve 79
1.3 A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv 84
1.4 A többi számviteli alapelv 89
2. A beszámoló szerkezetét érintő kérdések 96
2.1 Az éves beszámoló részei 96
2.2 A mérleg és az eredmény kimutatás előírt szerkezete 100
2.3 Az eszközök és a források fogalma 103
3. Értékelés, az értékelés eredményhatásának számbavétele 111
3.1 Az árfolyam-különbözetek kezelése 111
3.2 A százalékos teljesítés módszere: a realizálás kérdései 121
3.3 A százalékos teljesítés módszerével elszámolt követelés, kötelezettség bemutatása a beszámolóban 125
3.4 Az eszközérték csökkenése az értékelés oldaláról 128
3.5 Az egyedi értékelés és a visszanyerhető érték 132
3.6 A negatív goodwill 134
4. A mérleg, az eredménykimutatás egyes tételei 140
4.1 Kutatási és fejlesztési költségek 140
4.2 Céltartalékok 147
4.3 Saját részvények 158
4.4 Osztott számbavétel: saját tőke vagy kötelezettség 162
5. A konszolidálással kapcsolatos kérdések 165
5.1 A leányvállalat felmentése a konszolidálási kötelezettség alól, annak eltérő tevékenység miatt 165
5.2 Szavazati jog tulajdonjog nélkül 170
IV. Fejezet
A SZÁMVITEL NEMZETKÖZI HARMONIZÁLÁSÁNAK LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI A FEE TANULMÁNYA SZERINT 177
7. A számviteli irányelvek módosítása 177
2. Egyes társaságok kiemelése az irányelvek hatálya alól 178
3. Az eltérő értelmezések közelítése közlemény kiadásával 178
4. Csak a hetedik irányelv módosításának gondolata 179
5. Eltérő szabályozást a tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett társaságokra 180
6. A szabályozás rugalmasabbá tétele 181
ÖSSZEFOGLALÁS 183
IRODALOMJEGYZÉK 185
7. számú melléklet: A MÉRLEG TAGOLÁSA 189
7. A magyar számviteli törvény 7. számú mellékletében előírt szerkezet 189
2. A negyedik irányelv 9. cikkelyének előírása szerinti változat 192
3. A negyedik irányelv 10. cikkelye szerinti változat 196
4. Az 1. számú lAS-ben ajánlott séma a mérleghez 200
2. számú melléklet: AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS TAGOLÁSA 202
A) összköltség eljárással 202
A/l. A magyar számviteli törvény 2. számú melléklete szerint 202
A/2. A negyedik irányelv 23. cikkelye szerint 204
A/3. A negyedik irányelv 24. cikkelye szerint 205
A/4. Az 1. számú IAS-ben ajánlott séma 207
B) forgalmi költség eljárással 208
B/l. A magyar számviteli törvény szerint 208
B/2. A negyedik irányelv 25. cikkelye szerint 210
B/3. A negyedik irányelv 26. cikkelye szerint 211
B/4. Az 1. számú IAS-ben ajánlott séma 212
3. számú melléklet: A SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSA 213
4. számú melléklet: A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET AJÁNLOTT SZERKEZETE ÉS KÖTELEZŐ TARTALMA 215
1. A magyar számviteli törvény szerint 215
2. A negyedik irányelv szerint 228
3. A hetedik irányelv szerint 238
4. Az 1. számú IAS szerint 246
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem