Előszó
Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előkészítéseként a számvitel területén is el kell érni a teljes harmonizációt, ezért fontosnak tartjuk, hogy minél többen ismerjék meg a szakma nemzetközi fejlődésének irányait. Az 1992. január 1-jén hatályba lépett számviteli törvény - az 1998-ban kezdődött csatlakozási tárgyalások keretében ezt a Bizottság képviselői is elismerték - már ma is alapvetően összhangban van az Európai Unió számviteli irányelveiben foglaltakkal, ugyanakkor számos témakörben a nemzetközi számviteli standardok hatása is tükröződik az előírásokban.
A határokon túlnyúló tőkebefektetések miatt nemzetközi szinten egyre sürgetőbb igény a beszámoló-készítés elveinek egységesítése, mivel ennek hiányában a többféle elvárásnak csak többletmunkával lehet megfelelni, azaz egymás mellett, különböző előírásokon alapuló beszámolókat kell készíteni, amelyek eltérő adatai ráadásul elbizonytalaníthatják a felhasználókat.
Jelenleg világszerte három fő, egymástól a téma megközelítésében is eltérő számviteli rendszer hatása érvényesül a nemzeti számviteli szabályozásokban:
• az Európai Unió számviteli irányelvei (a 4. és a 7. direktívák a beszámoló készítésének keretszabályairól), amelyeket a tagállamoknak nemzeti törvényeikbe adaptálniuk kellett,
• a beszámoló készítésével kapcsolatos mintegy 40 témakörben kiadott, a jó megoldási lehetőségeket összefoglaló nemzetközi számviteli standardok (az IAS-ek), amelyek alkalmazása a világ számos országában megengedett vagy elvárt, valamint
• az amerikai általánosan elfogadott számviteli alapelvek (a beszámoló készítésének az előbbieknél részletesebb, a bírósági döntések hatásait is magán viselő, kötelező szabályait tartalmazó USA GAAP), amely előírásokat az amerikai tőzsdéken jegyzett nem amerikai vállalkozásoknak is - függetlenül a beszámolójukra vonatkozó hazai szabályoktól - teljesíteniük kell.
Az elmondottak következtében napirenden lévő feladat, hogy felülvizsgálják az IAS-ek szerint készített beszámoló általános elismerésének lehetőségeit. E munka egyrészt a Nemzetközi Tőzsdefelügyeletek Szövetsége (IOSCO) által kijelölt alapstandardok 1999. végéig befejezni tervezett tartalmi felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására, másrészt az Európai Unió számviteli irányelveivel való összhang megteremtése érdekében az azonosságok és eltérések, valamint az utóbbiak megszüntetésének lehetőségei kimunkálására irányul. A szaksajtóban időről időre megjelennek egyes IAS-ékről az USA GAAP-pal való összehasonlítások is annak bizonyítására, hogy szakmai szempontból az eltérések nem jelentősek, de legalább is nem feloldhatatlanok.
Vissza