Kántor Andor

Előszó

KÁNTOR ANDOR határozott és tekintélyt sugárzó, ugyanakkor szerény és harmonikus egyéniségével, művészetének vitathatatlan kvalitásával, egész életművével a szentendrei festészet reprezentáns mesterei közé tartozik. A régi művésztelep megindulása, 1929 óta működik Szentendrén. Művészi pályája ettől kezdve szorosan kötődik a telep sorsához, a telep életéhez. Hivatalosan 1937-ben lesz a régi művésztelep, a Szentendrei Festők Társaságának tagja. A telep tagjainak barátságán túl ugyanebben az évben kötött házassága is Szentendréhez kapcsolja. Felesége, Gálffy Lola festőművész szintén elnyeri a régi művésztelep örökös tagságát.
Kántor Andor korai szentendrei rajzait - témájukat tekintve a Rab Ráby tér és zegzugos környékének lejtős utcácskái - a festői intimitás és a romantika helyett a konstruktivitás, a tudatos térszerkesztés szigorú harmóniája jellemzi. Monumentális megjelenésű, a föld szerkezetét hangsúlyozó tájkompozíciói. - a Dunakanyar (Visegrád. Nagymaros) és a Kőhegy vidékéről készült rajzai - már a harmincas évek elején is - egy kiegyensúlyozott és következetesen alkotó, Cézanne-i szemléletű, tudatos művészre vallanak. Kántor a továbbiakban, festményein is megőrzi művészetének ezeket az alapvető vonósait. Szentendrei tájain, a Szamárhegy egymásbafutó utcáin, a hegyoldal egymás fölött sorakozó, a fák között oromfalaikkal lámpásként átvilágító házain, átlósan hajló fatörzsekkel és faágakkal feszített szerkezetű tömör tájkép-kompozícióin, városképein a választott város odaadó, de látványosan sohasem hangsúlyozott szeretete és féltő gondja érződik. Érzelmi telítettsége, lírai egyénisége legérzékletesebben szigorú szerkezetű képeinek teret és atmoszférát egyszerre éreztető, bársonyosan puha, választékoson finom színeiben fejeződik ki. Erőteljesen kontúrozott képeinek, főleg pasztellképeinek sajátos hangulatát egy-egy domináns, többnyire zöld vagy kék színre alapozza. Ilyenkor a kiegészítő meleg színek adják a kép koloritjának egyensúlyát. Vissza