Népművelés 1988. március

Előszó

Kedves Olvasónk!
Hol késik a NÉPMŰVELÉS? - szólítanak meg bennünket itt is, ott is, előfizetőink, szerzőink, s kérdezheti Ön is érthető türelmetlenséggel. Már a harmadik idei lapszámot adjuk nyomdába, de még mindig nem jelent meg a tavalyi utolsó sem. Pedig az elmúlt évben kétszer is összevontunk kettőt (a január-februárit és a november-decemberit), hogy utolérjük magunkat. Mindhiába: a november 10-én leadott kettős szám a legjobb esetben is csak ezen a héten, azaz három hónappal később jelenik meg. Ki vagy mi az oka? Találni ezerféle magyarázatot: hol a szerkesztés csúszott el, hol a szedés; most épp a dupla szám miatta fennakadás, máskor más miatt - az igazi ok, tudjuk, sokkal fenyegetőbb, mert: "az anyagi helyzet"... S miközben joggal méltatlankodunk, hogy egy miénkhez hasonló című magyar nyelvű lapot megszüntettek ott, ahol nyelv- és vértestvéreink élnek számosan -, azon alig néhányan háborodtunk föl, hogy az anyaországban ugyanaz a veszély fenyegette (?) a közművelődés egyik folyóiratát.
Vakrepülés ez nekünk is, csak a "belső hallásunkra" hagyatkozhatunk, holott nélkülözhetetlen volna a friss visszajelzés, s a közvélemény is sürgeti a gyors tájékoztatást. Szerencsére mintha már oszlanánk a vészfellegek, s mi (bár kilétünket a "szerkeszti a szerkesztőbizottság" formulája fedi) töretlenül, sőt még nagyobb lendülettel végezzük munkánkat. A megjelenés rendje is helyreáll lassan, sőt előbb-utóbb a szerkesztőségi asztalhoz egy-egy műhelybeszélgetésre hívhatják meg olvasóikat, remélik, a szerkesztők Vissza