Kálti Márk Képes Krónikája

Előszó

Kálti Márk, székesfehérvári őrkanonok krónikáját 1338- ban szerkesztette össze s az eredetiről másfél évtized múlva másolták a bécsi Képes Krónikát. Nem tudta befejezni művét, alighanem a halál akadályozta meg benne, mert a nevezett év után személye többé nem fordul elő oklevelekben. De mióta felderítették kilétét, annál többet emlegeti az irodalomtörténet, mivel alkotásában a legköltőibb magyar krónikát látja. Történetének minden benső szépségét kitárja és finom pompával hirdeti másolata1 a bécsi Képes Krónika, mely nemrég elhagyta az egykori császárvárost és visszakerült hozzánk. A kézirat eredete is királyi. A kézirat Nagy Lajos leányának, Katalinnak születése (1370. július) után készült, valószínűleg azon időtájt, midőn tárgyalások kezdődtek a francia udvarral a kis hercegnő jegyességéről V. Károly francia király kisebbik fiával, Valois Lajossal. A fiatal jegyesnek ajándékképpen alig lehetett volna illőbbet adni, mint a francia és magyar nép rokonságát hirdető, a magyar nemzet dicsőségét magasztaló krónikát. Magyar ember festette ki külföldi példára, amint azokban a könyvekben látta, melyeket a király Anjou Róbert nápolyi könyvtárából hozott Budára 1348.-i nápolyi hadjárata alkalmával. Színpompás miniaturáiból finoman emelkednek ki a tágas ívű, nyugodt román trónusok, paloták és templomok, melyek a krónika lapjairól a magyar Anjouknak előbbeni hazájuk, Provence és Délitália latin ízét juttatták eszükbe. De a román kövek nem voltak itt idegenek. Az árpádkori Magyarország erőteljes román épületei hozzákapcsolódtak Szent István és Szent László tetteihez s az ő missziójukat vállalták magukra az Anjouk. Vissza