Kalotaszeg népi táplálkozása és szokásai (dedikált példány)

Fülszöveg

Mivel Kalotaszeg népművészetéről, gyönyörű hímzéseiről és fafaragásairól ismert, szeretnénk rámutatni arra, milyen értékek rejtőznek ezen vidék hagyományos táplálkozásában. Rónay Egon, az angol konyha meg-újítója, a „világ nagy konyhái" közé sorolja az erdélyit, a kínaival és a franciával együtt.
Személy és település névként a 13. század óta ismerjük. Kalotaszeg első okleveles előfordulása 1443-ból származik, Kalothazeg néven.
Erdély területének konyhája több ponton is eltér a hazai táplálkozástól. Ennek magyarázatát több tényezővel támaszthatjuk alá. Egyik az ételek elterjedésének nyugatról kelet felé haladó iránya, azaz Nyugat-Európából sokféle étel terjed el kelet felé. A középkori anyagok vizsgálata is arra utal, hogy a korábban az egész országra jellemző ízlés visszaszorult és archaizálódott Erdélyben, ahol különleges politikai és társadalmi fejlődés ment végbe.
A konyha jellegének létrehozásában szerepet játszik a földrajzi viszonyokban meglévő eltérés is. Jellemző vonás... Tovább

Fülszöveg

Mivel Kalotaszeg népművészetéről, gyönyörű hímzéseiről és fafaragásairól ismert, szeretnénk rámutatni arra, milyen értékek rejtőznek ezen vidék hagyományos táplálkozásában. Rónay Egon, az angol konyha meg-újítója, a „világ nagy konyhái" közé sorolja az erdélyit, a kínaival és a franciával együtt.
Személy és település névként a 13. század óta ismerjük. Kalotaszeg első okleveles előfordulása 1443-ból származik, Kalothazeg néven.
Erdély területének konyhája több ponton is eltér a hazai táplálkozástól. Ennek magyarázatát több tényezővel támaszthatjuk alá. Egyik az ételek elterjedésének nyugatról kelet felé haladó iránya, azaz Nyugat-Európából sokféle étel terjed el kelet felé. A középkori anyagok vizsgálata is arra utal, hogy a korábban az egész országra jellemző ízlés visszaszorult és archaizálódott Erdélyben, ahol különleges politikai és társadalmi fejlődés ment végbe.
A konyha jellegének létrehozásában szerepet játszik a földrajzi viszonyokban meglévő eltérés is. Jellemző vonás a franciák és az ott lakó románok hatása.
Az erdélyi magyar népi táplálkozás természetesen önmagában nem egységes. Határozott különbségek mutatkozhatnak a kelet- és nyugat-erdélyi kulturális elemek között; az utóbbiak a Tiszántúl felé mutatnak. Néhány különbség a Székelyföld és a tőle nyugatra eső kistájak közt: a juhtejet a Székelyföldön a juhász, nyugatabbra inkább a parasztasszonyok dolgozzák fel. Oltónak az előbbiek bárány-, az utóbbiak sertésgyomrot használják fel.
Az MNA /Magyar Néprajzi Atlasz/ magyar népi kultúra táji tagolódásának alapos képét nyújtja. Kiindulópontunk volt a további munkához. Adatai megvilágíthatják a magyar népi kultúra Európában elfoglalt helyét. Emellett két irodalom, Jankó János Kalotaszeg magyar népe /1912/ és Vasas Samu, Salamon Ildikó: Kalotaszegi ünnepek /1986 /. könyvei jelentették az alapot.
Az egyik legrégibb és legszebb hagyomány a lakodalomban mutatkozott meg. Megvizsgáltuk a mágikus szerepű termőág, ezenkívül az istenes kosár, pánkókosár, rakott kosár, magos kosár, valamint a mai is élő szokás, a vő-fényperec, lakodalmi perec szerepét és földrajzi elterjedését is.
Nagyszámú recept közlésével szeretnéiJ< hozzájárulni az itt megismert ételek elkészítéséhez. Vissza