Előszó
Habsburg Ottó előszava:
Pöcking, 1999. május 31.
Mindenekelőtt gratulálni szeretnék a jelen kiadvány szerzőjének a Kálmán Imre Múzeumhoz, amelyet 1993. január 26-án személyesen is megtekinthettem. Mindig öröm volt számomra, ha egy kiváló ember emlékét szülővárosa őrzi.
Boldoggá tett, olvasva e füzetet s a Siófokon látottakra gondolva, hogy Kálmán Imre végre hazaköltözött, mégpedig a szülőházába, amelyet valaha édesapja építetett. A földszinten elhelyezett kiállításon a néző áttekintheti Kálmán Imre pályáját, eközben megidézheti a kort, amelyben megújult az operett, főként a Magyarországról indult tehetséges, magas képzettségű zeneszerző munkássága folytán. Ez az időszak a századelő, amikor Budapesten, Bécsben, Prágában egyaránt otthon érezte magát Ferenc József alattvalója.
Matyikó Sebestyén József múzeumigazgató úr, akinek ősei háromszáz év óta élnek Siófokon, szeretettel, lírai hangon ír, de a tudományos munkák pontosságával tárva az olvasó elé az imsert és az eleddig teljesen ismeretlen momentumokat Kálmán Imre életéről, munkásságáról. Fölidézi, hogy Kálmán Vera és a gyermekek Charles és Yvonne közbenjárása a bécsi Hofburgból és a Színházi Múzeumból (1991. október 15.) történt adományozás révén a múzeum eredeti és archív fotókkal, Kálmán Imre személyes tárgyaival s relikviáival bővült.
Én Kálmán Imrét és feleségét, Kálmán Verát jól ismertem, azaz ismerem és tudom, hogy mennyire ragaszkodott hazájához. Most, hogy e sorokat olvasom, mai is előttem van és szívesen gondolok vissza személyes találkozásunkra. Zenéjét persze nagyon élvezem, sokra értékelem és amikor időm engedi, lemezről hallgatom.
Vissza