Előszó
A kalligráfia szó görög eredetű; a kallós (szépség) és a gráfia (rajz, írás) szavaknak a középkorban kissé ellatinosodott összetétele szépírást, és annak művészetét jelenti.
A kalligráfia tehát az...
Tovább
Előszó
A kalligráfia szó görög eredetű; a kallós (szépség) és a gráfia (rajz, írás) szavaknak a középkorban kissé ellatinosodott összetétele szépírást, és annak művészetét jelenti.
A kalligráfia tehát az írás művészete, amelyet Európában a középkori miniatúrafestők dolgoztak ki. A nyomda feltalálásáig a kalligráfia jellemzően az egyházművészet részét képezte; megjelenésének időpontját, amely a pergamenkészítés technikáival, a lúdtoll és a tinta használatával függ össze, nehéz pontosan meghatározni. A középkorban a kalligráfia térhódítása és változatossága a monostorok és apátságok munkájának köszönhető.
Johann Gutenberg a nyomda feltalálásával a XV században életre hívta a római írást, mivel ezt könnyebben lehetett fába, ólomba vésni, háttérbe szorítva a korábbi gyakorlatot.
Míg a muzulmán kalligráfia hű maradt az írónád használatához, nyugaton azt régóta felváltotta a lúdtoll és a fémtoll. A lúdtoll vastag vonalat húz, amelyet a pergamen magába szív, míg a fémhegy többféle íráshordozó (papír, bőr, textil stb.) használatát teszi lehetővé. A fémtoll a XVII. században terjedt el, mivel a lúdtoll és az írónád nem volt megfelelő az új kellékekhez, főként a papírhoz.
A papír megjelenése nagy változásokat hozott a kalligráfiában. A reneszánsz idején kezdődött a levélírás műfajának virágkora.
Az írás gyorsaságának igénye a vonalak enyhe előredőlését és a betűk összekötését vonta maga után. A betűk keskenyebbé váltak, a fekete-fehér kontraszt hangsúlyozottabb lett. A fémhegy egyszerűsítette az írásjegyeket, a gótikus helyett többnyire a római írás használata kerekedett felül. Manapság a szövegszerkesztő gépek billentyűzete váltotta fel az íróasztalt, a tintatartót és az itatóspapírt, a betűk elvesztették hajdani díszítettségüket.
A kalligráfia elsődleges célkitűzése a betű szépsége. A szép betű alakja gyönyörködteti a szemet, főképp ha úgy tűnik, vonala lendületes, energiával teli. A betűk ritmusos hullámzása, szabad kibontakozása mellett fontos, hogy megtámasszák egymást, az egész íráskép egyensúlyban legyen.
Vissza