Adatok Szőny történelméhez

Előszó

Kállay Ödön (1879-1960) - Nyikus Imre baráti visszaemlékezése - 1879-ben született Komáromban - Ó-komaromban -, édesapja tanító volt, humanista nevelésben részesült. Hárman voltak testvérek. A híres Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1902-ben kezdte munkáját a Szőnyi Községházán előbb aljegyzőként, majd önálló hatáskörű adóügyi jegyzőként tevékenykedett. 62 évesen vonult nyugállományba hosszú időn át betöltött munkaköréből. Nőtlen volt, Szőnyben lakott, a mai Petőfi Sándor utca 6. sz. alatt, szerény nádfedeles házban. Majdnem minden nap felkereste nővérét Komáromban, aki ott tanítónőként dolgozott és a Komáromi Társas Clubot. Önálló adóügyi jegyzőként munkáját alapos szakmai ismeret, hozzáértés és szociális érzékenység jellemezte. A legszegényebbektől nem követelte meg az adófizetést, kapcsolatai révén segítette őket a munkavállalásban. Emberi módon tudott kapcsolatot teremteni mind a munkatársaival, mind a falu lakosságával. Szabadidejében régészeti kutatásokkal foglalkozott. Minden energiáját és pénzét Szőny (Brigetio) rég- és közelmúltjának megismerésére fordította. A talált régi tárgyakat (régiségeket) jegyzői fizetéséből vásárolta meg. Saját könyvtárat is létesített. Régészeti gyűjteménye és alapos kutatómunkája elismertté tették nevét még élete során. Kapcsolatot tartott fenn a Magyar Nemzeti Múzeummal, továbbá a tatai és győri múzeumokkal, híres archeológusokkal - Paulovics István dr., Vitéz Barkóczy László -, a környék gyárainak, a mai MOL Rt. szőnyi és füzitői gyárának akkori igazgatóival. Régészeti gyűjteményét a MOL Rt. szőnyi gyárának adta át - havi pénzjuttatás fejében - s az innen került tovább múzeumokba. Könyvtárát Komáromban élő, szintén régészeti kutatásokkal foglalkozó rokona, Kecskés László örökölte. Kecskés László hagyatékát a Komáromi Polgármesteri Hivatal vásárolta meg és helyezte el a Komáromi Klapka György Múzeumban. 1944-ben összegezte és leírta a hosszú évek kutatómunkájának eredményét "Adatok Szőny történelméhez" címmel. Révay József: "Séták a római Magyarországon" című, 1943-ban befejezett könyvében több helyen is megemlékezik Kállay Ödönről. 59. oldal: "A Komáromi Polgármesteri Irodában találkozom egy nyugalmazott falusi főjegyzővel: Kállay Ödön a neve; érdemes megjegyezni, nemcsak ma, hanem érdemes följegyezni is, hogy a késő utódok megismerjék és megtanulják: milyen az igazi magyar humanista. Ebben az egyszerű és szerény emberben Róma lelke lobog. Tudós archeológus, anélkül, hogy igényt tartana a tudós névre és anélkül, hogy beleavatkoznék a tudósok mesterségébe. Vissza