XI. Pius pápa

Előszó

Részlet a könyvből:
Az isteni Gondviselés, tisztelendő testvéreink és szeretett fiaink ragaszkodása és a világ minden részéből jövő sok zarándok szeretete számtalan alkalmat nyújt nekünk arra, hogy örvendjen atyai szívünk, amely Megváltónk szívében mindeneket egyesít. Ma azonban inkább érezzük, mint valaha, mennyire bensőségesen összeforrtunk a mi szeretett szent Kollégiumunkkal - a Kollégium tiszteletreméltó dékánja társai, ő eminenciáik a főtisztelendő bíbornok urak nevében szívélyes üdvözlőbeszédben fejezte ki a nekünk oly becses és jóleső kívánságait, szerencsét és áldást kívánva, a római főpapsággal, amelyet oly nagyra értékelünk, sőt az egész nagy katolikus világcsaláddal, amikor a szent karácsony ünnepi évfordulóján a betlehemi csillag fénylik.
- Közel vagyunk hozzátok és a földkerekség minden katholikusához és egyek vagyunk veletek gondolatainkban, amelyek nemcsak az idők folyamán, nemcsak az Alpok csúcsain és a világtengerek mérhetetlen távolságain hatolnak keresztül, hanem a világok és azok viharai fölött magához Istenhez emelkednek; egészen közel vagyunk hozzátok a szív szeretetével is, mert a szív nem válik el a lélektől, hanem követi azt és lángra lobban annak merész gondolatainál, amint azt ti tiszteletreméltó testvéreim és szeretett fiaim napi élettapasztalásotokból oly jól tudjátok, hogy ilyen módon leküzdje az időt és a teret és az emberi élet akárhány hátráltató jelenségét, amely megakadályozza nekünk kedves emberek hőn óhajtott jelenlétét. Vissza