Kalkuláció és árképzés a külkereskedelemben

Tartalom

Bevezetés 2
1. A tőkés piaci árak 5
1.1 A külkereskedelmi árak kialakulásának tényezői 5
1.2 A tőkés világpiaci árak 8
1.2.1 A világpiaci ár fogalma 8
1.2.2 A tőkés világpiaci árak kialakulásának összetevői 10
1.2.3 A tőkés országok jelenlegi árrendszerének jellemzői 13
1.2.3.1 Belső termelői árak 13
1.2.3.2 Export-import árak 13
1.2.3.3 Regionális árak a gazdasági csoportosulásokon belül 16
1.2.3.4 Az infláció és a konjunktúra hatása a tőkés piaci árakra 17
2. A szocialista világpiac árrendszerének kialakulása és fejlődése 21
2.1 Az árrendszer fejlődése 1945- és 1958 között 21
2.2 Az árrendszer fejlődése 1959-től napjainkig 24
2.3 A szocialista országok árképzési elvei és módszerei 26
2.4 A szocialista országok közötti kereskedelemben alkalmazott árrendszer továbbfejlesztése 30
3. Kalkuláció és árképzés az iparban 33
3.1 Az ipari kalkuláció 33
3.1.1 A költség és az önköltség fogalma 33
3.1.2 A költségek csoportosítása 33
3.1.2.1 Költségnemek 34
3.1.2.2 Az elszámolhatóság módja szerinti csoportosítás 34
3.1.2.3 A költségek csoportosítása a termelési volumen - és struktúra változáshoz való viszonyuk szerint 36
3.1.2.4 A költségek csoportosítása a költségviselőkhöz való kapcsolat alapján 36
3.1.3 Az ipari kalkuláció fogalma, célja és feladata 37
3.1.3.1 A kalkuláció fajtái 38
3.1.3.11 Előkalkuláció 38
3.1.3.12 Utókalkuláció 39
3.1.3.2 A kalkuláció felépítése és tartalma 39
3.1.3.3 Az ipari kalkuláció módszerei 41
3.1.3.31 Egyszerű osztókalkuláció 42
3.1.3.32 Egyenértékszámos osztókalkuláció 42
3.1.3.33 Pótlékoló kalkuláció 43
3.1.3.34 Normatív kalkuláció 44
3.2 Az ipari árképzés egyes kérdései 48
3.2.1 Az árképzés alapelvei 48
3.2.2 Árformák, ipari ármechanizmus 49
3.2.3 Az ipari árak szerkezete, ipari árvetés 50
4. Kalkuláció a külkereskedelemben 54
4.1 A külkereskedelmi kalkuláció célja és tartalma 54
4.2 A külkereskedelmi kalkuláció funkcionális típusai 56
4.2.1 Előkalkuláció a külkereskedelemben 57
4.2.1.1 Az export előkalkuláció 57
4.2.1.2 Az import ügyletek előkalkulációja 61
4.2.1.3 A speciális külkereskedelmi ügyletek előkalkulációja 64
4.2.2 A külkereskedelmi ügyletek utókalkulációja 66
4.2.2.1 A kiviteli ügylet utókalkulációja 66
4.2.2.2 Az import ügylet utókalkulációja 69
4.3 A külkereskedelmi ügyletek kalkulációja az alkalmazott együttműködési formák szerint 70
4.3.1 A bizományosi elszámolás 70
4.3.1.1 Az export bizomány 70
4.3.1.2 Az import bizomány 74
4.3.2 A társasági szerződéses kapcsolatok 77
4.3.2.1 Az améta 77
4.3.2.2 A pool 82
4.3.3 A külkereskedelmi vállalat saját számlás tevékenysége 85
4.3.3.1 A saját számlás export 85
4.3.3.2 Saját számlás kapcsolat az importban 86
5. Árképzés a külkereskedelemben 88
5.1 Az árképzés szerepe a piaci munkában 88
5.2 Az árakat befolyásoló legfontosabb üzleti feltételek 91
5.3 Az export árak képzésének gyakorlata a magyar külkereskedelemben 98
5.3.1 A piaci központok árjegyzésein alapuló árképzés 99
5.3.2 A gépek és berendezések árképzése 101
5.3.2.1 A gépárak kialakítása 102
5.3.2.2 A komplett berendezések árképzése 103
5.3.3 Bányatermékek árainak kialakítása 105
5.3.4 Fogyasztási cikkek árképzése 106
5.4 Az ármunka sajátosságai az importban 107
5.5 Az árdokumentáció szerepe a piaci munkában 108
5.5.1 Az árdokumentáció forrásai 108
5.5.2 Az árdokumentációs munka szakaszai és szervezeti felépítése 110
5.6 Az árak előrejelzése 113
Irodalomjegyzék 123
Tartalomjegyzék 125

Témakörök