| Bevezetés | 9 |
| A nemzetközi munkamegosztás polgári elméletei | 19 |
| A klasszikus polgári közgazdák nézetei a külkereskedelemről és a specializációról | 19 |
| A neoklasszikus elméletek kialakulása és főbb irányzatai | 30 |
| A külkereskedelem tiszta elméletének legszínvonalasabb kifejtése: a HO-modell | 42 |
| A piac oldaláról ható tényezők vizsgálata a modern elméletekben | 49 |
| A külkereskedelem tiszta elméletének megfogalmazása a statikus általános egyensúlyelmélettel | 53 |
| A keynesi fordulat és a modern növekedési elméletek a polgári közgazdaságtanban | 57 |
| Újabb kísérletek a nemzetközi specializáció és kereskedelem elemzésére | 63 |
| Polgári integrációs elméletek | 78 |
| Néhány összefoglaló megjegyzés | 82 |
| A nemzetközi gazdasági kapcsolatok marxista magyarázata | 84 |
| A munkamegosztás és kooperáció kialakulása | 84 |
| A nemzetközi munkamegosztás marxi-lenini értelmezése | 91 |
| A nemzetközi munkamegosztás terjedelmét és intenzitását meghatározó tényezők | 97 |
| A nemzetközi gazdasági kapcsolatokból származó előnyök | 101 |
| Néhány gondolat a szocialista gazdasági integrációról | 113 |
| A tudományos-technikai forradalom követelményrendszere és az integrációs folyamat kibontakozása | 113 |
| A gazdasági integráció marxista értelmezése és a KGST-együttműködés jellemző vonásai | 117 |
| A gazdasági integráció kulcskérdése: a termelési szakosítás és a kooperáció fejlesztése | 126 |
| A szakosítás és a koopráció fogalmáról | 126 |
| A belföldi és a nemzetközi szakosítás (specializáció) lényege | 127 |
| Vita a nemzetközi kooperáció fogalmáról (A kooperáció fogalma a szocialista országok néhány közgazdászának értelmezésében) | 130 |
| A nemzetközi kooperáció tartalma és ismérvei | 136 |
| A nemzetközi kooperáció főbb típusai, módszerei | 137 |
| A nemzetközi kooperáció hatása a vállalati gazdálkodásra | 143 |
| A vállalati és népgazdasági érdekeltség kérdései és azok összefüggése | 145 |
| A szocialista országok gazdaságirányítási rendszereinek hatása a nemzetközi szakosításra és a kooperációra | 154 |
| A szakosítások és kooperációk helyzete és problémái hazánkban | 155 |
| A szakosítások és kooperációk létrehozását elősegítő és hátráltató tényezők a többi szocialista ország gazdaságirányítási rendszereiben | 166 |
| A belső és a nemzetközi mechanizmus összehangolása és az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei | 173 |
| A nemzetközi termelési együttműködés és a külkereskedelem kapcsolata | 175 |
| Együttműködés a harmadik piacokkal | 177 |
| A népgazdasági tervezéssel szemben támasztott követelmények | 180 |
| A termelési együttműködés és a nemzetközi tervezési együttműködés kapcsolata | 183 |
| A KGST-országok egymás közötti kereskedelmében alkalmazott árak és a finanszírozási rendszer tökéletesítése | 187 |
| A vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok kérdése és a piaci munka | 197 |
| Néhány, magyar szempontból fontos adalék a vállalati kooperációhoz | 203 |
| Továbblépés a mikroökonómiai komplementaritás felé: nemzetközi gazdasági szervezetek, közös vállalkozások a szocialista gazdasági integrációban | 211 |
| A nemzetközi gazdasági szervezetek formái és jellemzői | 214 |
| Az államközi gazdasági szervezetek főbb funkciói | 215 |
| A nemzetközi gazdálkodó szervezetek típusai és feladatai | 217 |
| A közös vállalatok kritériumai | 220 |
| A közös vállalkozások létrehozásának és működésének problémái | 224 |
| A továbbfejlesztés lehetőségei | 231 |
| Új, hatékony együttműködési terület: a komplex rendszerek csoportja | 236 |
| A rendszerexport fogalma és előnyei | 236 |
| Az exportorientált rendszerek létrehozásának lehetőségei - érdekeltség és feltételrendszer | 238 |
| Lehetőségeink - feladataink | 245 |
| A termelési együttműködés különböző formái és realizálható előnyök | 245 |
| Néhány következtetés | 249 |
| Irodalomjegyzék | 259 |
Folytatás Microsoft-tal